Boldogságóra Program

Egész hónapban az emberi kapcsolatokra irányítottuk a figyelmet. Ezekből is kiemelten foglalkoztunk a barátsággal. Nagyon élveztük a Barátsághőmérő mozgásait. Hónap végére örömmel alkottuk meg a Naftalinról szóló mesét.

MESE A MAGÁNYOS TÖRPÉRŐL
Naftalin, a törpe ma is magányosan sétálta körbe birtokát, hiszen valamiért egy ideje senki feléje sem nézett.
Azért, mert az utóbbi időben kicsúfolta az összes törpöt. Naftalin elment világot látni, hátha máshol befogadják. Rátalált Bánatfalvára, ahol bekopogott egy házba és Törpördög nyitotta ki az ajtót. Naftalin megkérdezte, hogy hol van.
 Bánatfalván!- felelte Törpördög.
 Bánatfalván?!- kiáltotta Naftalin megdöbbenve.
Ijedtében elszaladt Törpördögtől.
Ment, mendegélt, találkozott Szomorkával, a törpleánnyal. Ő már régóta ott lakott.
Naftalin érdeklődött, hogy miért szomorúak az emberek itt.
 Ez itt Bánatfalva- válaszolta Szomorka.- Itt mindenki szomorkodik, azért lakik itt.
 Szomorúság? Szomorúság?- gondolkodik magában Naftalin.- Hisz én is szomorú vagyok! De nem akarok az maradni!
Elkezdtek beszélgetni arról, hogy miért bánatos mindenki a faluban. Rájöttek, hogy az itt lakók nem tudtak egymással békében élni. Csak vitatkoztak, veszekedtek, civakodtak egymással. Senkinek nem volt szeretet a szívében.
Naftalin és Szomorka együtt elhatározták, hogy majd ők felvidítják az embereket és összebarátkoztatják őket.
Barátokat kerestek egymásnak. Így hamarosan Bánatfalvát átnevezték hivatalosan is Vidám falvának. Így, hogy minden jóra fordult, boldogan éltek, míg meg nem haltak.
Miskolci II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola
4.b

Képek