Boldogságóra Program

7. a osztály:

Egy mese a magányos törpéről

Naftalin a törpe ma is magányosan sétálta körbe birtokát, hiszen valamiért egy ideje senki feléje sem nézett. Egyetlen egy dolog tett őt boldoggá: a házisárkánya, Tüzi.
Miután visszatért a kunyhójába, elkészítette és megitta forró, zsírcsökkentett kakaóstejét. Csalódottan nézte a bögréje alját, mikor észrevette, hogy a kakaócseppekből betűk formálódnak. A betűkből mondat alakult: „Ma új barára lelsz, de egyet el is veszítesz.”
Naftalin megijedt és elejtette a kedvenc bögréjét. Tüzi mély álmából felriadt a hirtelen zajra és kirepült az ablakon. Naftalin elgondolkodott a mondat jelentésén és arra jutott, hogy ez egy tréfa. Ránézett az órára és látta, hogy ideje megetetni Tüzit. Elindult a padlásra egy tál sárkányeledellel, de amikor felért, Tüzi nem volt sehol. Naftalin megnézte minden létező helyen, még a bokorban is, de Tüzit nem találta. Elindult a városba, hátha ott van a házisárkánya. Minden szembejövő törpét megkérdezett, hogy látott-e egy házisárkányt, de hiába. Naftalin elkeseredett és beült egy fogadóba. Potyogtak a könnyei, amikor odament hozzá egy másik törpe. Megkérdezte Naftalint, hogy miért búslakodik és Naftalin elmesélte neki a történteket. A törpével, Tufával hamar összebarátkozott és Naftalin meghívta új barátját vendégségbe. Naftalin mesélt Tüziről és Tufának hatalmas lelkiismeret furdalása lett, ugyanis ma reggel egy házisárkány repült be az ablakán. Nagyon megkedvelte a sárkányt, így megtartotta. Elhatározta, hogy hallgat a dologról. Egész éjszaka nem hagyta nyugodni a gondolat, hogy elvette legjobb barátjának házisárkányát. Eldöntötte, hogy visszaadja barátjának Tüzit. Másnap vissza is adta Naftalinnak a sárkányt, de a sárkány sajnos nem Tüzi volt. Naftalin nagyon elkeseredett, de amikor kiderült, hogy Tufa megvette a Naftalin háza melletti birtokot, Naftalin nagyon boldog lett.
Tufa hamar odaköltözött az új házisárkánnyal és boldogan éltek míg meg nem haltak.

Képek