Boldogságóra Program

Február hónapban kicsit visszanyúltam a korábbi évekhez, és azokból az ötletekből válogattam. A mesepárnák elővétele után, a gyerekek meghallgatták A kicsi dió című magyar népmesét. Volt aki már ismerte, de legtöbbjüknek új volt. Tetszett nekik a mese, főleg az a rész, amikor a cipó elmeséli, hogyan is tűrt, és várt sokáig, mire cipó lett belőle. Mese végén megbeszéltük, az ördögöt hogy győzték le, hogy küzdöttek meg vele, vagyis hogy jártak túl az eszén. Hiszen a megküzdés nem mindig arról szól, hogy az erőnket mérjük össze, hanem ügyesen használjuk az eszünket. A kicsi cipó történetét el is játszottuk, közben mondókáztunk, énekeltünk is („Kicsi mag a föld alatt…, Jár a malom, kiti-kati…”) a végén pedig mindenkit „megsütöttünk”.
A Babzsákos Testrészes játékot a gyerekek már jól ismerik, mindig izgatottan várják, a végén kié lesz a babzsák. Nagy kacagások, öröm kíséri a játékot. Elfogadást is tanulnak ekkor a gyermekek, hiszen általában a küzdelmek végén csak 1 lehet a győztes. Mozgásos foglalkozás során is a küzdés jellemezte az egyik játékunkat. Ugyanis a kiesős játék során, akinek nem jutott babzsák házikó, az tovább már nem folytathatta a játékot. Ilyen játékunk volt még a Székfoglaló, amit a gyerekek nagyon megszerettek.

Képek