Boldogságóra Program

A gyerekekkel ezt az órát is a szokásos ráhangoló meditációval kezdtük. Ez a pár perc különösen fontos, mivel így a korábban már tanult légzőgyakorlatokkal, tudatos mozgással könnyebben rá tudunk hangolódni magunkra. A mai alkalommal a tudatos mozgás gyakorlat után megkérdeztük magunktól azt is, hogy kinek, mit szeretne, mit kíván a teste. Érezhető volt a hezitálás, hirtelen nem tudtak mit kezdeni a nagy szabadsággal, de végül volt, aki lefeküdt, volt, aki táncolt, többen, csak ízlelgették a kérdést, hogy merjék, vagy ne merjék megtenni, mit is kíván a testük. Ezt a gyakorlatot a továbbiakban is szeretném végeztetni velük, mert nagyon fontos, hogy felismerjék és meg merjék élni saját vágyaikat. A gyakorlat után az érzelmekkel játszottunk. Először közösen, majd párban fejeztünk ki érzelmeket kizárólag testbeszéddel, mimikával, nonverbális jelekkel. Végül egy kisgyerek kiállt a csoport elé, a fülébe súgtam, hogy melyik érzelmet mutassa meg a többieknek, akik kitalálták azt. Megbeszéltük, hogy miért fontos az érzelmek felismerése magunkon és másokon, melyik érzelemre hogyan reagálunk. Ennél a pontnál kapcsolódtunk rá a hónap témájára. Rövid meditációval segítettem nekik belehelyezni magukat a harag, düh érzésébe, majd megbeszéltük, ki, mit érzett, hol érezte, végül elmondták, hogy mit szoktak csinálni, ha dühösek, hogy tudják feloldani a haragot. Jó volt hallani, hogy sokan megnyugvást, békét, vigasztalást találnak anya vagy a mami karjaiban. A gyerekek nagyon magas érzelmi intelligenciával tudják kifejezni magukat. Meghallgattuk a hónap dalát, ami kicsit feloldotta a téma által generált feszültséget, a gyerekek felszabadultan táncoltak, énekeltek. Érzelmeket kifejező feladatlapokat oldottunk meg, végül elolvastuk „A bugyelláris, a pipa meg a süveg” című mesét. A mese feldolgozása után rövid relaxációval fejeztük be az órát.

Képek