Boldogságóra Program

Csoportomba különböző korosztály jár, első osztályostól 5. osztályosig. Felolvastam a mesét. Érzelmekről, fájdalmakról, örömökről egyaránt beszélgettünk. Kinek milyen gondja, problémája van. A felvetődötteket leírták egy papírdarabkára.( A kicsiknek lehetett rajzolni, mivel még leírni nem tudták.) A megoldások, kihez fordulhatok?- kérdésekre a válasz is felkerült a tablóra. Terveket készítettünk a cél elérése érdekében. Nagy izgalommal fejtették a rejtvényt is. A nagyobbak nagy szeretettel, odafigyeléssel segítették az írni nem tudókat.
Azt tapasztaltam, hogy tanítványaim bizalommal fordultak a nagyobbakhoz, hozzám. Öröm volt látni a sok kis kezecskét, ahogy szorgosan oldották meg a feladatot. Nagyon sok ötlet született. Sokkal felszabadultabbak lettek a gyerekek. A foglalkozást közös játékkal zártuk. A rajz órán, ami ezt követte, kreatívabbak voltak, bátrabban fogtak a tervezéshez. Aki elakadt, segítséget kért illetve kapott.
A „kihez fordulhatok segítségért” probléma megoldásához a legtöbben a szülőket, elsősorban az anyukákat nevezték meg.
A foglalkozás végén a konklúziót levontuk: „nem vagy egyedül”, mindig van segítség, megoldás a problémákra. Ne szorongjunk, nyíltan, őszintén tárjuk fel, ha valami bánt bennünket, ha egyedül nem sikerül a megoldás, segítséget kell kérni. A megküzdött eredmény pedig sokkal értékesebb!
Öröm volt a sok felszabadult, mosolygós, boldog arcot látni a foglalkozáson.

2020. 02.21. Tokaji Mária
grafika és festészet tanár

Képek