Megbocsátás

310023792_473188721208052_905733441289776495_n.jpg

Április a megbocsátás hónapja. Hogy mit jelent megbocsátani? Hogy is tanítsuk ezt meg a gyerekeknek, mikor számunkra is bonyolult feladat?
Nos, úgy döntöttem, megmutatom nekik. Hiszen a személyes példa a kisgyermek számára a követendő út. Ahogy viselkedünk mi felnőttek, úgy „másolnak” ők.
Osztályomban autista, magatartászavaros, figyelem zavaros tanulásban és értelmileg akadályozott, valamint halmozottan sérült gyerekek járnak. Naponta fordulnak elő olyan helyzetek, amikor a követendő példa az egész osztályközösség alakulását befolyásolják.
A héten, talán a frontoknak, talán a gyógyszereinek köszönhetően, az egyik kisgyermeknek 3-szor volt dührohama. Olyankor, ami a keze ügyébe kerül, a földhöz vágja, csapkod, trágár szavakat használva ordít, majd zokog. Pályám során már sokféleképpen megpróbáltam megoldani ezeket a helyzeteket. A célravezető megoldásra úgy harminc év után jöttem rá. Bármit is mond rólam (anyám és felmenőim emlegetése stb) nem rólam szólnak ezek a mondatok. Ezért nem tulajdonítok jelentőséget nekik. Ahelyett, hogy a földbe döngölném, méginkább megaláznám, higgadt maradok. Először is felmérem, ki van veszélyben, mert ezeknek a dühromoknak előzményei vannak. Pl. elültetem mellőle a gyerekeket valamilyen ürüggyel. (csoportmunka…) Jelzem felé, hogy látom, hogy valami nem stimmel vele. Gyakran ő maga sem tudja, miért szenved. Próbálom elterelni a gondolatait, a humor a legjobb eszköz. Van, hogy sikerül megelőzni az őrjöngést. Ha mégis kitör, de úgy látom nincs veszélyben senki, akkor próbálom a tanórát tovább folytatni kicsit halkabban. Arra is volt már példa, hogy kiemeltük a közösségből, átvittük egy terembe, ahol megnyugodhatott. Érzem a többiek fürkésző tekintetét, vajon mi fog történni. Mert nekik ez félelmetes lehet. Ha azt látják, hogy mennek tovább a dolgok, megnyugszanak. A megbocsátás szerepe azután értékelődik fel, miután a gyermek lecsendesedett és rendszerint bocsánatot kér. Neki is, a többieknek is érezniük kell, hogy nem a gyermek volt rossz, hanem a viselkedése. Azon pedig bármikor lehet változtatni. Természetesen vannak következmények, amit nehéz elviselni, ilyenkor következetesnek kell lenni. A megértés nem azt jelenti, hogy ő megtehet bizonyos dolgokat. Hiszem, tapasztaltam, hogy ez a helyes út. Nehéz, embert próbáló, de az egyetlen járható út.

Képek