megbocsátás

megbocsátás

Elsőskéimnél a megbocsátás témakörét beszélgetőkör keretében nyitottuk meg. Meseolvasással kezdtük, (Franklin: a bocsánatkérés), majd megbeszéltük, Franklin a teknősbéka hol hibázott, mit tehetett volna másképp. Hogy érezte magát, mikor Medve a barátja megharagudott rá. Medve szerepébe is belebújtunk: eljátszottuk, ki hogy érezte volna magát, mit reagált volna. Megbeszéltük azt is, mi kellett ahhoz, hogy Medve meg tudjon bocsátani Franklinnek. Majd később, rajzóra kertében arra kértem Őket, hogy gondolják végig, ők voltak-e már hasonló helyzetben, mint a hibát elkövető teknősbéka. Kis gondolkodás után mindenki talált hasonló emléket. Gyűjtöttünk ötleteket, hogyan lehet kiengesztelni vkit. Végül pedig arra kértem őket, készítsenek bocsánatkérő kártyákat, ha úgy érzik, hogy valakit megbántottak. Ha az osztályban történt ilyen, megbeszéltük, hogy át is adhatják , de ha félénkebbek, akkor be is rejthetik a másik tolltartójába. Aranyos kibékülések, kézrázások, mosolyok születtek a bocsánatkérő kártyák célba jutása után. A hónap végén beszélgetőkör keretében pedig az osztályban lévő kibékülők mesélték el, milyen érzés volt bocsánatot kérni és adni.

Képek