Megbocsájtani jó!

a1.jpg

Áprilisi témahónap: Megbocsátás, empátia és elfogadás fejlesztése

Áprilisban a foglalkozások fókuszában a megbocsátás, az empátia és a mások elfogadása állt. A cél az volt, hogy a tanulók mélyebb érzelmi és erkölcsi önreflexióra jussanak, valamint fejlesszék szociális érzékenységüket és morális gondolkodásukat.

A téma feldolgozását egy tanulságos mese segítségével kezdtük, amely a tankönyvben szerepel. A mese elemzése során a tanulók lehetőséget kaptak arra, hogy azonosuljanak a szereplők érzéseivel, viselkedését értelmezzék, és megfogalmazzák saját véleményüket a megbántás és megbocsátás kérdésköréről. A történet feldolgozása segített abban is, hogy a gyerekek belső világába, gondolkodásmódjába betekinthessünk, és az érzelmi nevelés szempontjából is értékes párbeszédeket indított el.

Megnyugvással és örömmel tapasztaltam, hogy a legtöbb tanuló már életkorához képest fejlett empátiával viszonyul mások érzéseihez és helyzeteihez. Meg tudták fogalmazni, mikor és miért nehéz megbocsátani, illetve azt is, hogy milyen felszabadító érzés lehet az elengedés, a harag leépítése.

A téma elmélyítését egy interaktív, mozgásos döntési játék segítette. Felolvastam különböző erkölcsi dilemmákat vagy hétköznapi helyzeteket, amelyekben valakit megbántottak – véletlenül vagy szándékosan. A tanulóknak az volt a feladatuk, hogy egyéni mérlegelés után eldöntsék: megbocsátanának-e az adott esetben. Döntésük szerint kellett az osztályterem megfelelő sarkába állniuk, ahol a következő feliratok szerepeltek: „Megbocsátanék”, „Nem tudnék megbocsátani”, „Attól függ…”. Ezzel a drámapedagógiai elem beemelésével fejlesztettük a kritikus gondolkodást, az érzelmi tudatosságot és az önkifejezést is.

A közös megbeszélés során a tanulók érvelhettek döntésük mellett, ezáltal fejlődött vitakultúrájuk, nyelvi kifejezőkészségük, és megtapasztalhatták, hogy egy erkölcsi kérdésnek gyakran nincs egyértelmű, „jó” vagy „rossz” válasza.

Képek