Boldogságóra Program

A megbocsátás gyakorlása óvodáskorban, különösen a 6-7 éves gyermekeknél, alapvető szerepet játszik az érzelmi intelligencia fejlődésében. Ebben az életkorban a gyerekek már képesek felismerni mások érzéseit, és megtanulhatják, hogy a sérelmek megbeszélhetők és feloldhatók. A megbocsátás magját úgy lehet elültetni bennük, ha következetesen példát mutatunk, és bátorítjuk őket arra, hogy kimondják érzéseiket: „Megbántottál, de megbocsátok.” A csoportunkban nagy hangsúlyt fektetünk az érzések, érzelmek szóbeli kifejezésére, mindennapunk része a békülőfal, ami arra szolgál, hogy vita, sérelem esetén oda tudnak menni és most már önállóan megbeszélik a konfliktusuk forrását … és kibékülnek.
Szerepjátékainkban nem csak beszélünk a megbocsátásról, hanem modellezzük is azt a mindennapi helyzetekben.
Játékos formában különböző drámajátékokkal gyakoroljuk a megbocsátást, a gyerekek kitalált konfliktusokat játszanak el, majd közösen keresnek megoldást. Ehhez segítségül hívtuk, Boldog Dórát, Nórát és Flórát is. Az ő bőrükbe bújva sokkal könnyebben nyíltak meg a játszó gyerekek.
Hooponopono – Sajnálom! Kérlek bocsáss meg! Köszönöm! Szeretlek! – varázsszavakat már jól ismerik a gyerekek.
Drámajátékunk végén egy vezetett meditációs hanganyagot hallgattunk meg – amit másnap is kértek, mert nagyon tetszett nekik, hogy kitörölhetjük a gondolatainkból a bánatot, szomorúságot.
A kitalált történetek is segítenek nekünk a mindennapokban: olyan kitalált történeteket mesélek el a gyerekeknek, ahol a főszereplő megbánt valakit, de tanul a hibájából és bocsánatot kér. Ezeket követően megbeszélem a gyerekekkel, mit éreztek a szereplők, és ők mit tennének hasonló helyzetben. A rendszeres beszélgetések, érzések kifejezése, valamint az empátia fejlesztése révén a megbocsátás fokozatosan beépül a gyermekek gondolkodásába, és képesek lesznek azt önállóan is gyakorolni.

Képek