Boldogságóra Program

Hol volt, hol nem a világon, egy kis faluban lakott egy fiú. Családjával szegény körülmények között éltek, a mindennapi megélhetés is gyakran okozott problémát. A fiú középiskolába járt, de nem ment jól a tanulás, szinte mindig fáradtnak érzete magát az iskolában, hiszen otthon pihenni sem tudott rendesen. Ezen kívül sokszor éhes is volt, nem tudott mindig tízórait hozni magával, ebédre sem futotta az iskolamenzán. Nem csupán tanulmányi eredménye volt gyenge, gondozott okozott magatartása is. A fiú szeretett volna kikerülni ebből a válságos helyzetből. Arra gondolt, hogy a stresszt le kell vezetni, és ezt nem lehet másképp, mint alkohollal. Ezt látta a szüleitől is, tudta, ha anya vagy apa problémát lát maga előtt, mindig az alkoholhoz nyúl. Egyik barátjával italt loptak a falusi kisboltból és közösen megitták. Úgy gondoltak, hogy ez a néhány mámoros óra elég lesz ahhoz, hogy a probléma megoldódjon. Sajnos azonban nem így történt, mert másnap, amikor az alkohol bódító hatásából nem maradt már más, csupán a kínzó fejfájás, a kisfiú ráébredt arra, hogy nem ez a helyes megoldás. Tanácsért fordult most már osztályfőnökéhez, bánta, hogy nem tette meg előbb. Hosszasan elbeszélgettek a tanárnővel, részletesen megtárgyalták a helyzetet. A problémaközpontú megoldást választották. Arra fókuszáltak, ami a fő problémát jelentette. A tanulmányi eredmény javítása érdekében a fiú ottmaradt délutánonként és tanult osztályfőnökével. A tanárnő segített neki abban, hogy diákmunkát tudjon vállalni, és ezzel a pénzzel is hozzájárulhasson a családi kasszához. A fiú nagyon hálás volt és megtanulta, hogy legközelebb, egy válságos helyzetben hogyan is kell majd helyesen kezelni egy nehéz helyzetet.