Boldogságóra Program

Zsadányi Református Általános Iskola
Első osztály
Boldogságóra 6.
Megküzdési stratégiák
Az első osztályosoknak nagycsoportban én voltam az óvónénijük. A Boldogságórákat már kiscsoport óta tartom számukra. Az óvoda-iskola átmenet Boldogságórákkal, amely a mesterprogramom fő célja, a gyermekek beilleszkedését segíti az iskolába. A Boldogságórát hatodik alkalommal tartottam az osztályban.
Az elsősökhöz a megszokott időpontban érkeztem, a szerdai napon. Marika néni a tanító néni már a hónap zenéjével várt engem az okostáblán kikeresve, kivetítve. Mindig örömmel jövök hozzájuk, hiszen ők is nagy szeretettel várnak.
Mindig beszélgetünk egy kicsit a gyerekekkel az aktuális témáról úgy, hogy a gyermekek saját problémáit, gondolatait, gondjait, vagy örömeit beleszőjük a témába.
A gyerekek nagyon bátran beszéltek arról, hogy mi az, ami egy kicsit nehezebben megy a tanulásban. Többen mondták az olvasást, az írást, a számolást. Mindegyik gyermeknél van egy-egy terület, ami nehezebben megy. Arról beszélgettünk, hogy hogyan tudnak ezen változtatni, mi az a stratégia, ami ezen tud javítani. Mindannyian egyetértettünk abban, hogy gyakorlással mindez javítható, megoldható. Meglepődve, vagy inkább örömmel tapasztaltam, hogy bátran és nyíltan beszéltek ezekről a nehézségekről. Nem szégyenkezve, hanem a megoldást keresve. Mindezt a változást, a nyíltságot én a Boldogságórák hatásának tudom be! Nem állítom, hogy minden megy, mint a karikacsapás, de az biztos, hogy megpróbálják, rajta vannak az „ügyön”! Ez a hozzáállás a gyermekek részéről nagyon ígéretes. Itt már, csak a szülők segítsége kell még, hogy minden megvalósuljon. A tanító nénik megtalálják minden gyermek számára a megfelelő fejlesztési lehetőséget a lemaradások csökkentésére.
Az osztályban két gyermek sem eheti a menzán elkészített ennivalót, ezért nekik nagyon nagy önfegyelemre van szükségük ahhoz, hogy csak azt egyék meg amit otthonról hoznak. Ez is egyfajta megküzdés a hétköznapok során. Sokszor szembesülünk mi felnőttek azzal, hogy ilyen kisgyermekek milyen önfegyelemmel teszik mindezt nap, mint nap és közben ugyan azt a feladatot kell megoldaniuk az iskolában, mint a többieknek.
Nagyon sokáig beszélgettünk, mert minden gyermeknek volt valami, amit meg szeretett volna osztani velem. Bátran elmondták a gondolataikat, gondjaikat, örömeiket. Mindeközben a tanító néni bent volt az osztályban és nem szólt közbe, csak bólogatott az elhangzottakra.
Az Aranykulcs című meséhez bábokat hoztam, a gyermekeket kértem meg, hogy segítsenek. Nagyon jól sikerült. Róza királylány dalát velem együtt énekelték.
A végén Bagdi Bella: Ellazulni jaj, de jó című zenéjére relaxáltunk. Jó volt egy kis mozgás, mert a szünet után volt még órájuk a gyerekeknek. Az osztályba sok gyermek jár, a kis szőnyegen nem fértünk volna el, ezért a széken ülve oldottuk meg ezt a jó kis relaxációs zenés gyakorlatot. Még a tanító néni is örömmel végezte, jól esett mindenkinek. Egészségetekre!
Feladatunk: a probléma feltárása és megoldása, legyőzzük az akadályokat!
Balázsné Barta Anikó
Óvodapedagógus, mesterpedagógus

Képek