Közösségépítés és a társas kapcsolatok

Közösségépítés és a társas kapcsolatok

Októberben nem sikerült feltöltenem az optimizmusról szóló óránkat, ezért a novemberi beszámolómat ezzel szeretném kezdeni. Talán sosem volt ilyen fontos, hogy megtanuljunk optimista szemüvegen keresztül szemlélődni , így tekinteni a szűkebb és tágabb környezetünkre. Egyre több gyermekre jellemző a klímaszorongás, amely megbélyegezheti mindennapjaikat. Ebben a hónapban egy másik iskolai programhoz kapcsolódva, a Fenntarthatóságról beszélgettünk. Relaxációs gyakorlattal kezdtünk, majd körben ülve beszélgettünk a fenntarthatóságról és arról, hogy mi személy szerint mit tehetünk azért, hogy hozzájáruljunk a környezetvédelemhez? Ökoiskola lévén kiemelt feladatunk a környezeti nevelés is. Szerettem volna rávilágítani arra, hogy ha mi magunk példát mutatunk és így mások is csatlakoznak hozzánk, van remény hogy változtassunk. Nagyon jó ötleteket sorakoztattak fel a gyerekek, lelkesen gyűjtögették a lehetőségeket. Az egyik tanulóm ötlete alapján a gyakorlatban is hozzákezdtünk a környezetünk még szebbé tételéhez. Szemetet szedtünk, gereblyéztünk.
November a társas kapcsolatok hónapja. Fontosnak tartjuk az egyéni kapcsolódásokat és a közösség erejében is hiszünk. A szokásos relaxáció után egy játékba kezdtünk. Minden tanulóm kapott egy A/4-es lapot, amelyre fel kellett írni a nevüket. Majd körben haladva a mellette jobbra ülőnek kellett adni a lapot. Így mindenki egy társa lapját kapta meg. Akinek a nevét olvasták, neki szóló pozitív üzenetet kellett írnia. Majd újra eggyel jobbra adták a lapot, míg végül mindenkihez visszajutott a saját papírlapja. A kör végére mindenki kapott egy személyre szóló fantasztikus energialöketet 12 pozitív megerősítéssel. (Azt szeretem benned, hogy…, Az a legjobb tulajdonságod, hogy…)
A tanulóim megkértek, hogy én olvassam fel nekik a saját lapjukat. Izgatottam várták. Olykor könnyeket csaltak egymás és az én szemembe is. A legjobb visszajelzés az a sok mosoly volt, és egy kedves kérdés, miszerint „Anita néni, legközelebb is írunk ilyet? Azt hiszem, ez mindent elárul. Megbeszéltük, hogy ha úgy érezzük, hogy nem igazán jól indul egy napunk, vagy szomorúnak érezzük magunkat, mindig elolvassuk ezeket a sorokat, hogy emlékeztessük magunkat arra, hogy a TATÁI 7. osztály egy összetartó kis csapat.
Kreatív foglalkozásként kitaláltuk, hogy a tagozatunkkal elkészítünk egy közös projektet. Egyénenként kis karácsonyfákat színezett ki minden tanuló, amelyet a végül egy nagy egész karácsonyfának ragasztottunk össze.

Képek