Köszönöm néked az ölelő karod…

Köszönöm néked az ölelő karod…

A megbocsátás érzését az anyák napi készülődésbe és a mindennapok pillanataiba szőttem bele, hogy érzékeljék a gyerekek egymás iránti tiszteletadásukat, kedvességüket és mindazt a bájt, ami körbe veszi őket. Különböző szituációkon keresztül igyekeztünk értelmezni, mi az, ami bánt bennünket, melyek azok az érzések, ami rosszul érint minket. Igen ügyesen megfogalmazták és elmondták „fájó” gondolataikat, közösen kerestük meg rá a megoldásokat. A virágokra írt rossz érzéseket a gyerekek által készített kis pillangók repítették szét a világba, elengedve őket, minél messzebb tőlünk. A Föld napja alkalmával a tenyerünkbe rajzolt kis szív jelentette a megbocsátás érzését, melynél Bagdi Bella : Gyújts egy gyertyát a Földért, Repülj velem és a Jól csak a szívemmel láthatok c. dalainak meghallgatásával mélyítettük el a pozitív hozzáállás értékeit. A „szoborjáték” segítségével párban „húztuk ki egymást a bajból”.-használva a varázsszavakat. Segítséget nyújtottunk Babócának is az elhervadt virágai miatt, közösen ültettünk helyette másikat, figyelembe véve egymás vágyait, akaratát. A varázsszavakkal mondatokat is alkottunk, üzenetet küldtünk egymásnak és „Manó Marci” megnevettette a gyerekeket, ezzel is oldva a feszültségeket, a problémás helyzeteket.

Képek