Boldogságóra Program

Ebben a hónapban a boldogságóráink másképp alakultak, mint eddig. Több tényező is befolyásolta a foglalkozások hangulatát: hetek óta nem teljes az osztálylétszám, mindig hiányzik 1-2 ember betegség, vizsgálatok, egyebek miatt és a fiatalok nagyon tudnak aggódni egymásért, hiányoznak a megszokott osztálytársak. Továbbá a téma is nehezen emészthetőnek bizonyult. Maga a cél fogalma sem volt érthető, nemhogy a hat ok, amiért érdemes célokat kitűzni. Végül a mese segített: Az öreg halász és a nagyravágyó felesége. Megfogalmaztuk, hogy a mesék alapján egy aranyhaltól bármit kérhetünk, bármit kívánhatunk – bámilyen képelenségnek tűnő vágyunkat megfogalmazhatjuk. Ellenben, ha célokat tűzünk ki, azoknak olyanoknak kell lenni, amit teljesíteni tudunk, ezért már a célok kitűzésekor tudunk kell, hogyan, milyen lépésekben fogjuk azokat elérni. Készítettünk „kívánság tavat”, melyben a bármit teljesíteni tudó aranyhalak úszkálnak és megtöltöttük a „célok bakancsát” célokkal, melyeket egy év múlva fogunk elővenni. Akkor végiggondoljuk, hogy sikerült-e megvalósítani őket és ha nem, akkor miért – ekkor megtanuljuk kezelni, feldolgozni a kudarcot is, melyről most is beszéltünk.
Színeztünk magunkat motiváló színezőket, fejtettünk rejtvényt, megfogalmaztunk elhatározásokat erre az évre vonatkozóan.
Remek alkalom volt arra, hogy a fiatalok elgondolkodjanak azon, vajon vannak-e reális céljaik. Legtöbbjüknek már csak 1 éve van ezen a tanéven kívül a szakiskolában és számukra nagy lépés, nagy változás lesz a munkakeresés, új feladatok vállalása, új szerepek megtanulása.
Felvettük a céljaink közé azt is, hogy még itt az iskolai időszak alatt keresgélünk mindannyiuk számára munkalehetőséget. Ez a vágy – avagy kívánság – nem a tóba került, hanem az üvegbakancsba:-)

Képek