Boldogságóra Program

Maci csoportunkkal próbáltuk minél játékosabban feldolgozni a célok kitűzése és elérése témakört.
Egy relaxációs gyakorlattal indítottunk :a „Puha meleg,felengedek,meleg vagyok,elolvadok”
mondóka mondogatása alatt a gyermekek mellkasukat két karjukkal átölelték,óvták a meleget,a
végén a kis „jégszobrok” ettől a melegtől elolvadtak. A magyar kultúra napján meghívást kaptunk a gyermekekkel egy táncos programra,melynek kapcsán másnap a csoportban ugyanazt a párkereső játékot el is játszottuk zenére,majd néhány ismert mondókát is elmondtunk.
Hangszereken,fakockákon kaptak lehetőséget egy ismert dal ritmusának lejátszására,amit próbáltak követni a gyermekek. A végére mindenkinek egyszerre sikerült felvenni az ütemet.
Ezután kipróbáltuk azt is,hogy valaki mondott egy rövidebb mondókát vagy kitalált egy rövid
mondatot ,és eltapsolta a ritmusát,a többiek pedig ugyanazt visszatapsolták. Jó érzés volt a
gyermekeknek az,amikor többször is sikerült nekik pontosan visszaadni a ritmust. Akinek elsőre
nem ment,biztattuk,és másodszorra már sokkal ügyesebben ment. A hangosabb-halkabb ,a magas-mély, és a lassú-gyors játékot bábokkal játszottuk. Megbeszéltük,hogy melyik állatbábbal mit jelzünk pl. a gyorsnál a nyuszit,a lassúnál a medvét,a halknál a kisegeret, a hangosnál a medvét,a magasnál a macskát és a mélynél a medvét tartjuk fel. Élvezték,hogy az állatok mély,illetve magas hangját utánozva próbáltak beszélni vagy énekelni,gyorsabban vagy lassabban mondókázni,annak eltapsolni az egyenletes lüktetését.
A medve nap kapcsán többször is elhangzott a mondás:”A türelem rózsát terem”,hiszen egyes
tevékenységekhez,játékokhoz,hogy sikerüljön,eredményes legyen kitartásra,türelemre volt
szükség,így pl. a medvés puzzle kirakóknál. Beszélgettünk arról,hogy nem mindig sikerül minden elsőre,türelmesnek kell lenni,a sok gyakorlás meghozza az eredményt. Fújógyakorlatokat végeztünk a szőnyegen és az asztalnál, pingponglabdát fújtak egymásnak kockákból kirakott útvonalon.
Megnéztük,hogy kinek sikerül messzebbre eljuttatni a labdát,kinek milyen a tüdőkapacitása.
A labda társhoz való átgurítása volt a cél,de ez nemcsak versengésről szólt,hanem az együttjátszás öröméről,a sikerélmény érzéséről is. Ilyen játék volt a nagy méretű színes ejtőernyővel való játék,amit a gyermekek már vártak,hiszen közösségi élményt ad az intenzív együttmozgás, az ejtőernyő együttes fel-le mozgatása,alábújás és a kislabdák gurítása,röptetése. Elértük célunkat,amikor látjuk a gyermekek önfeledt,felszabadult pillanatait,a játék közösségépítő erejét. Játékidőben igyekeztem olyan pályákat kialakítani,melyeken szívesen mennek végig pl. érzékelő ösvény(korongok),lábnyomok. Bármikor bekapcsolódhattak,sikerélmény érte őket, hiszen ha elsőre nem is találtak célba a babzsákkal vagy leléptek a félhenger alakú egyensúlyozó útról, újra próbálkozhattak. A célba dobást követően mindenki elmondhatta mit szeretne megtanulni vagy kipróbálni ,többen szeretnének úszni tudni ,valaki még nem tud biciklizni,volt olyan ,aki motorozni szeretne vagy lovagolni.
A nagycsoportosok pl. olvasni és írni vagy korcsolyázni. Játszottunk „lufifújós” játékot is,ezt már ismerték a gyermekek,mindig megnevetteti őket a lufi kipukkadásának utánzása,amikor egymás kezét elengedve dőlhetnek el a szőnyegen. A maci nap első napján a mackók tésztát ettek,ez az ügyességi játék az egyik kedvenc játékuk a gyermekeknek. A cél a közös játék,a versengés ,buzdítás, drukkolás és az,hogy minél gyorsabban fel tudják tekerni a botokra fonalat(„tésztát),melyik maci gyorsabb, ügyesebb.
A kesztyű című mese meghallgatásával,majd annak dramatizálásával a mese átélésével,a szerep- vállalással,ki melyik állat bőrébe szeretne bújni, az állatokhoz való pozitív viszony,az állatok szeretetére nevelés,a mese tanulságának megértése volt a cél.

Képek