Boldogságóra Program

„Kis lépések, nagy célok”
Ebben a hónapban a boldogság órán a célok kitűzése, és elérése témát dolgoztuk fel. Beszélgettünk arról, mindenkinek vannak dolgai, amiket szeretne elérni, megvalósítani. Mozgásos játékokkal, dallal, beszélgetéssel, mesével gyakoroltuk, kipróbáltuk, hogyan lehet apró lépésekben célba érni.
A foglalkozást egy kezdő relaxációs játékkal- Hópihe fogó játék”- verssel vezettem be, melyet már jól ismertek a gyerekek, mert gyakran játszuk a téli hónapokban: Nyújtózkodunk magasan, hópihéket fogunk a tenyerünkbe, majd elengedjük, és lehullik a földre a hópihe. Majd újra elkapjuk, és elengedjük. Már ennél a játéknál célként jelöltük ki, hogy mennyi hópihét szeretnénk elkapni, miközben a nyújtó-lazító mozgással ráhangolódtunk a témára. Ezután körben ültünk a szőnyegen és egyszerű kérdéseket tettem fel a gyerekeknek: Pl. „Mit szeretnél megtanulni?” Mit szeretnél ma ügyesen megcsinálni?” Szemléltetésként segítségül hívtam a munkafüzet színezőjét, rajzait, ami megindította a gyerekek fantáziáját, és lelkesen beszélgettünk arról, mi-mindent szeretnénk még elérni, megvalósítani. Az volt a célom, hogy megértsék a cél fogalmát, az önkifejezés lehetőségeit. A téma bevezetéseként, meghallgattuk a Bagdi Bella: Van nekem egy álmom c. dalát, mely alatt végig mentünk az előre kialakított „ösvényen”, melyet korongokból, karikákból, babzsákokból, padokból építettünk. A pálya végén volt egy cél: A labdát, (hópihéket) a kosárba kellett dobni. Nagyon izgalmasnak találták a gyerekek, különösen, hogy a dal szövegét, tartalmát is utánozhatták a pálya során.
A téma feldolgozását egy mesével folytattam, melyhez nyuszi, és mókus bábokat használtam. A mese címe: „Nyuszi és a nagy hegy”. Nyuszi lát egy magas hegyet, és szeretne feljutni a tetejére. Előszőr megijed, mert túl nagynak tűnik. Egy barátja, a mókus azt mondja neki: „Ne egyszerre menj fel, csak egy kis lépést tegyél!” Nyuszi pihen, elesik, újra próbálkozik, segítséget kér, és végül felér. Nem azért mert gyors volt, hanem mert nem adta fel! A mesélés után kérdéseket tettem fel a gyerekeknek: „Mit szeretett volna a nyuszi?” „Mi segített neki?” „Volt már, hogy valami nehéz volt, de sikerült?” Célom, a kitartás, és a pozitív énképük erősítése volt.
A mese után újra végig jártuk az ösvényt, de most játszottunk is közben. „Lépések a cél felé” játékot. A gyerekek egyenként végig mentek az ösvényen. Minden állomásnál mondtam egy mondatot, ők pedig megcsinálták:
– „Megpróbálom”- egy lépés előre
– „Segítséget kérek”-taps
– „Nem baj, ha nem sikerül elsőre”- guggolás
– Újra próbálom”- megyünk a célig.
A végén célba dobás a labdával.
Levezetésként- Siker-lélegzet relaxációs játékot játszottunk. A gyerekek kényelmesen elhelyezkedtek a szőnyegen fekvésben. Instrukcióként mondtam a gyerekeknek: „Hunyd be a szemed, és képzeld el, hogy elértél valamit, amire büszke vagy!
Belégzés- mosoly nő a szívedben, Kilégzés-a jó érzés szétárad. Célom a sikerélmény tudatosítása, és a megnyugvás volt.
A Foglalkozás lezárásaként kiszíneztük a munkafüzet motiváló rajzait, melyeket már a kezdő körben nézegettük. Színezés közben beszélgettünk, és a gyerekek kiválasztották, hogy melyik célt szeretnék kitűzni maguk elé. Összességében megállapítottuk, hogy a nagy dolgok kis lépésekkel kezdődnek! Levezetésként örömtáncot jártunk a Bagdi Bella- Van nekem egy álmon dalára.
A nap folyamán a gyerekek többször is büszkén mondták, hogy egy-egy feladatot, vagy tevékenységet sikerült megcsinálni, és elérték a céljukat. Így sokat beszélgettünk arról, hogy soha nem szabad feladni, ha van egy álmunk, célunk, mert jó érzés, és boldogság ha sikerül megvalósítani.

Képek