Boldogságóra Program

Kiscsoportosként úgy gondolom és látom, hogy nagyon fontos az óvodásaimnak, hogy hogyan indítjuk el közösen a napjainkat.
Nagyon nehéz azonos hullámhosszra kerülni, hiszen minden kisgyermeket más „érzelmi tankkal” enged el otthonról.
Van olyan, akinek már reggel is borús a hangulata, ez függ a szülői indítástól: hogyan érkezek meg, mint szülő, mint gyermek az óvodába.
A gyerekek nagyon érzik a radarjaikkal, hogy anya, vagy apa hogyan indít útnak.
Ezt mi a Tulipán csoportban próbáljuk egymáshoz közelíteni, egymásra hangolódni.
A reggeli napindításunk a pihe-puha sarokban lehetőséget ad számunkra, hogy beszélgessünk, elcsendesedjünk, figyeljünk egymásra és magunkra.
Ez a különböző indítás a gyermekek önértékelését is nagyon befolyásolja.
Sokan rossznak, butának gondolják magukat, mert ez a szülő „üzenete”, mert siet és nincs idő megélni a pillanatokat.
Ebben a hónapban szülői értekezleten próbáltuk a szülőket érzékenyíteni a témával kapcsolatban. Megteremtettük azt a hangulatot, amelyben mi is fogadjuk az ő gyermekeiket. Beszélgettünk arról, hogy mit jelent számukra az, hogy optimizmus.
A beszélgetést egy gondolatébresztővel indítottuk:
A pesszimista minden lehetőségben meglátja a nehézséget, az optimista minden nehézségben meglátja a lehetőséget.” – Winston Churchill
Optimistának lenni annyit jelent számunkra, hogy energikusak vagyunk tele életenergiával. Ha ez megtörténik, és az optimistán állunk hozzá a feladatokhoz, a mindennapjainkhoz a kívánt cél hamar megvalósulhatjuk.
Így ne hagyjuk, hogy a hétköznapok kockázataitól és kudarcaitól való félelmek eluralkodjanak rajtunk, hanem emelkedjünk felül e szorongáson.
Nem kell félni az új dolgoktól: meg tudom csinálni.

Képek