Boldogságóra Program

A megbocsátás gyakorlása napi szinten jelentkezik a gyerekek életében, hiszen ez az az időszak, amikor a társas kapcsolódások érnek, tanulják, hogyan kommunikáljanak és kezeljék a konfliktusokat. Elkerülhetetlen, hogy hiba csússzon a megoldásokba, de mindig van lehetőség javítani!
Beszélgetőkör keretében merült fel a kérdés: „Nézz körül, megbántott már téged itt valaki?” Záporoztak a sérelmek. Sikerült a gyerekeket rávezetni, hogy ilyenkor haragot érzünk, ami senkinek nem jó. Ennek a haragnak az oldása volt most a kiemelt feladat.
A „Tündéri bocsánat” mese kicsit nehéznek bizonyult a gyerekeknek, így a „Büszke tülgyfa” mese feldolgozásával mutattuk be, hogyan bocsátottak meg az állatok a tölgyfának, hogy sgítettek neki, amikor bajba került.
Ez után megfestették a gyerekek a megbocsátás fáját.
A heti tevékenységet markánsan meghatározta egy dal- „Daniéknál a legények kiöntötték a tejet…”-, ami hihetetlenül motiválta a gyerekeket. Ezért erre építettük a megbocsátás témáját. A dal mozgással kísért gyakorlásához kapcsoltuk a bocsánatkérés „varázsszavait” és a megbocsátást is. A „varázsszavakon” kívül eldönthették a párok, hogy kacsintással, simogatással, vagy öleléssel pecsételik meg a megbocsátást.
Sokszor merült fel a „semmi baj!” szófordulat a megbocsátásnál, így fontosnak tartottuk nyomatékosítani, hogy a megbocsátás nem egyenlő a megtörtént dolgok törlésével. Ami megtörtént, megtörtént, viszont a hozzá kapcsolódó haragot, duzzogást, kirekesztést oldjuk fel a megbocsátással. Azt hiszem, ez a téma volt a legnehezebb a kicsik számára. Nagyon nehéz a sérelmeinket elengedni.

Képek