Képes vagyok rá! (2022. február)

273801396_671372477434259_4519614478453416314_n.jpg

A téma bevezetését Bezzeg Andrea történetével kezdtem. Óvodásaim nagyon szeretik ezeket a meséket.

„Ha lenne egy aranykulcsod, mit nyitnál vele? Kinek adnád oda? Hol lenne a rejtekhelye?”
„ – Egy barlangba rejteném, és arra használnám, hogy varázsoljak vele.”
„ – Reginával, a barátnőmmel elrejtenénk egy dobozban sok-sok kincset (mostani dolgokat). A kulcsot egyszer ő, máskor én őrizném. Ha majd felnőttek leszünk, kiássuk a ládát. Így Regivel örökkön örökké barátok tudunk lenni.”
„ – Én odaadnám a kulcsot anyának, vigyázzon rá ő.”
„- Arra használnám a kulcsot, hogy egy autót elindítsak vele.”

Bagdi Bella dalait is sokszor hallgattuk és a feladatok közül is megoldottunk néhányat.

Eljátszottuk a „Hajótörés” játékot. Egy plédet terítettem a padlóra, erre álltak a gyerekek. Elindítottam Bagdi Bella zenéjét, majd amikor az elhallgatott, a „hajó” egyre kisebb lett. Öröm volt látni, ahogy az ovisok egymást segítik, óvják, nehogy valaki beleessen a tengerbe.

A testnevelés foglalkozást relaxációs gyakorlattal kezdtük. A tornateremben egy akadálypályát állítottam össze a gyerekeknek. 2 héten keresztül a medvékkel foglalkoztunk. Az óvodásaim feladata az volt, hogy a „maci” bújjon ki a barlangjából és jusson el az erdő szélére. A „medvének” útja során sok-sok akadállyal kellett megküzdenie. A gyerekek felszabadultan kúsztak, másztak, kitartóan függeszkedtek az előttük lévő akadályokon. Jó volt látni a gyerekek arcán a küzdelmet, kitartást és azt, hogy mindent megtesznek azért, hogy „kijussanak a sűrű erdőből”.

Egy napsütötte délelőtt pedig a Duna partra sétáltunk. A gyerekek nagy lelkesedéssel szedték a lábaikat. A folyó természetes közege igazi akadálypálya volt a gyerekek számára.

Óvodásaim nagyon élvezték ezt a témát, érdeklődően vettek részt a Boldogságórákon.

Képek