Kedvenc meséink

Kedvenc meséink

Elkezdődött az év utolsó foglalkozása. Először Bagdi Bella zenéjére hangolódtunk rá a Boldogságórára.
Aztán elmondtam a hónap témájához kapcsolható mesét: „A három kismalac és a farkas” címmel. A gyerekek aktív figyelemmel, csendben hallgatták végig a mesét és utána az általam feltett kérdésekre pontosan tudták a választ.
Utána szeptember ajánlott meséjét frissítettük fel, válaszolva azokra a kérdésekre, amelyek a hónap témájához kapcsolták a cselekményt. Így vettük sorra az elbeszéléseket és a kérdéseim mindig kapcsolódtak a Boldogságórák havi témájához. A gyerekekben így született meg a boldogságfokozó technikák sora és jelentőségük. Mindegyikük élvezte a sok történetet. Ki az egyikre emlékezett jobban, ki a másikra, harmadikra. Az emlékek felidézése, a mesék cselekményének felelevenítése gondolkodóba ejtette őket. Mindegyikük a kedvenc sztorijuknál voltak a legaktívabbak. Pozitívan értékeltem minden okos választ és megjegyzést.
Ebben a 3 – 4 éves korosztályban figyelni kell a mozgás és ülés egyensúlyára, mert nem képesek hosszú ideig megülni, ezért mesék között egy – egy állat mozgását vagy hangutánzását iktattam be.
A végén kiszíneztük a hónap ajánlott jelét és folytatódott a zene, az örömtánc Bagdi Bella zenéjére. Egymással szemben állva táncoltak, forogtak a párok, vonatoztunk, ugráltunk és végül megpihentünk.
A gyerekek boldogan tették fel a szekrényajtóra a mosolygós smiley jelet. „Jól éreztem magam” – mondták. Így ért véget az utolsó Boldogságóra.

Képek