Józsika és én

Amikor elkezdődött az óra felmérőt írtunk nyelvtanból. Józsika elrontotta és megkérdezte Ádámot:
– Ideadod a radírod?
– Nekem nincs – mondta suttogva.
Kérdezi a padtársát:
– Ideadod a radírod?
– Nekem sincs – mondja.
Erre nagyon szomorú lett.
Én felálltam és odaadtam neki az enyémet.
– Tessék – mondtam.
– Köszi, hogy ideadtad.
Cseréltünk helyzetet, most nekem nem volt radírom. De aztán visszaadta nekem.
Nagyon jó érzés volt, jót tenni!
Móricz Péter 4.a