Jót tenni – boldogság

131923146_10221454794774285_3935734225906746443_n.jpg

A decemberi, karácsonyt váró időszakban talán jobban figyelünk embertársainkra, barátainkra, családtagjainkra. Szerettük volna, ha gyermekeink lélekben is megélik ezt a várakozást, és átélik a „jót tenni, jót cselekedni másokkal” boldogító érzését. Az adventi naptárunk is ennek a gondolatnak a jegyében készült, minden napra egy-egy jó cselekedetre sarkallt, mint a kisebbek megsegítése, türelmesség, figyelmesség, egymásra mosolygás, egymás meghallgatása, ölelés, apró meglepetés a szeretteinknek. A gyermekek lelkesen gyakorolták a napi jó cselekedeteket, majd a következő nap elmondták hogy érezték magukat a jó cselekedeteik által és megajándékozták magukat egy-egy jó cselekedet-csillaggal a kis Jézus ingecskéjére, ami majd karácsony estéjén a családi fa alá kerül.
A hónap folyamán végig a karácsonyi készülődésé volt a főszerep, mely az adventi koszorúnk elkészítésével kezdődött. A koszorút minden héten körbeültünk, meggyújtottuk a gyertyát, beszélgettünk a hit, remény, öröm és szeretet jelentéséről, majd karácsonyi dalokat énekeltünk. A hónap folyamán rengeteg szívet melengető, elsősorban hagyományos meglepetéssel, ajándékokkal készültünk az ünnepekre, mint a Luca-búza vetése, viaszgyertya formázás, mézes-dió készítés, mézeskalács sütés-díszítés, de karácsonyfa díszek is készültek.
A lelkünk karácsonyi felkészítését a „Jót tenni – boldogság” nappal zártuk, melyre több témakört is választottunk. A napot a közös kedvességnapocskánk megalkotásával kezdtük, mellyel szimbolizáltuk, hogy együtt, egymás megsegítésével minden sokkal könnyebb, vidámabb. Megpróbáltunk egymást segítve, körben ülésből felállni, miközben a gyermekek nagyon segítőkészen támogatták, biztatták társaikat. A „Mi jót tettél, nyuszipajtás…” játék közben a gyermekek igyekeztek figyelmesen meghallgatni a társuk jó cselekedeteit, akinek nehezebb volt felidézni, elmondani mi jót tett, a társai segítettek meglátni magában a jót. Zárókörben a gyermekek egyöntetűen az örömüket fejezték ki felszabadult kiáltással, tapssal, dobogással. A jó cselekedeteinket kiterjesztettük az óvoda udvarára is. A napi kint tartózkodásunk folyamán segítettünk a sok-sok falevél összetakarításában, amit zsákokba gyűjtöttünk, és az óvodánk udvarát vidámabbá varázsló baglyokat készítettünk.
Az utolsó, ünnepi óvodai napon a gyermekeinket látva boldogan néztünk egymásra, hisz egymással sokkal figyelmesebb, előzékenyebb, boldogabb gyermekek táncoltak a hónap dalára.

Képek