Boldogságóra Program

A decemberi iskolai napok kellemesen izgalmasan teltek. Valóban már november végétől érdeklődve kísértük az egyik osztálytársunkat, mivel a családba ikertestvéreket vártak, egy másik meglévő ikerpáros mellé. Örültünk, amikor szerencsésen megszülettek a babák, és mindenki jó egészségi állapotnak örvendett.
A gyerekekkel elbeszéltük, hogy milyen nehéz lehet a családnak öt gyerekkel, főleg hogy az apuka sincs itthon, kénytelen külföldön dolgoznia a megélhetésért.
Egy alkalommal, amikor a fiúcska nem volt iskolában, említettem a gyerekeknek, hogy szeretetcsomagot kellene készítsünk. A döntés egyértelmű volt, hogy Dávidnak meg az óvodás ikertestvéreinek fognak készíteni. Azzal indokolták, hogy az anyukájuknak, mivel a kicsiket gondozza, nincs ideje a nagyobb gyerekekre, és milyen karácsonyuk lesz, mivel az édesapjuk az ünnepekre sem tud hazajönni. Ennél jobb ötlet nem is foganhatott meg. Megbeszéltük, hogy ki amit tud, amitől szívesen megválik, elhozza. Öröm volt tapasztalni azt a lelkesedést, ahogy hozták az ajándékokat, meg a titoktartást, nehogy Dávid neszét vegye ennek az akciónak.
Párhuzamban a karácsonyi szerepünkre is készültünk. ,, A boldogság kék madará’’- t tanultuk be, talán épp a zajlott események ihlettek meg a választásomban. A próbák ideje alatt megbeszéltük a színjáték részleteit. Levontuk a következtetést: boldogok csak a jelenben lehetünk, és a boldogságot egyszerű, közeli dolgokban keressük.
Utolsó iskolai napon Dávidot meg testvéreit később hívtuk a kolléganőkkel, mi pedig 8 órától a szeretetcsomag összeállításán dolgoztunk. Még nagyobb volt az öröm, amint láttuk, hogy a gyerekek őszinte szeretetből, önzetlenül osztogatták a dolgokat három csomagba. Amikor felmerült a kérdés, hogy nem elég a csomagolópapír, azonnal kitalálták, hogy ők kidíszítik a dobozokat.
Semmit sem sejtve, 10 órára megérkezett Dávid a testvéreivel. A gyerekeknek kiosztottam a feladatlapokat, amin berajzolták, hogy mire van szükségük egy jó cselekedethez. Megoldották a keresztrejtvényt, és az önzetlenség cím alatt átadtuk a dobozokat.
Meg vagyok győződve, hogy mindenki egy életre szóló tapasztalatot szerzett, és érzelmileg gazdagabbnak mondhatja magát.

Képek