Boldogságóra Program

A hónap első boldogságóráját körben ülve, relaxációval kezdtük. Az Adok nektek valamit játékkal folytattuk, melyben egy mozdulattal jeleztük a mellettünk ülőnek, mit adunk neki. (órát, könyvet, a szívünket…stb.) Elolvastam nekik A kőleves című mesét. Kérdés-felelet útján dolgoztuk fel és megbeszéltük a mese tanulságát. Megbeszéltük, hogy mindenki vállalja a adventi kalendárium feladatait. Egy kalapból kihúztuk egymás nevét. Titokban egymás angyalkái leszünk egész a téli szünetig. Ez nem járhat anyagi teherrel. Csak jó szóval és boldogító jó cselekedetekkel éreztethetjük a társunkkal, hogy az angyala mi vagyunk. A szünet előtt mindenkitől megkérdezem, tudja-e, ki volt az ő angyalkája. Az órát az első meditációval zártuk.

A második órán megkérdeztem a gyerekeket, tudnak-e titkot tartani az angyalkázás során? 1-2 tanulót leszámítva, a gyerekek nem mondták el senkinek, ki, kinek az angyalkája. Élénkséget és boldogságot láttam a szemekben. Ismét körben ülve relaxáltunk. Ellenőriztük az adventi kalendárium kihívásainak teljesítését. Ügyesen betartják a gyerekek. Szuperhősök jótetteiről beszéltünk, majd a hétköznapi hősökről. Mutattam nekik egy dokumentumfilm részletet nevelőotthonban lakó gyerekek egymást segítő, erősítő életéről. Megbeszéltük, hogy ők hogyan lehetnek szuperhősök. (segítség a szülőknek, nagyszülőknek, társaknak, szeretettel való hozzáállás mások felé…stb) Majd írásban megkezdett mondatokat fejeztek be önállóan, melyek kapcsolatban álltak az előző témákkal. Pl. A jó cselekedetek gyakorlása kapcsolatban van az optimizmussal, mert… Megbeszéltük az önálló feladatot. Az órát énekléssel és meditációval zártuk.

A hónap utolsó óráját körben ülve, relaxációval kezdtük, majd elénekeltük a már ismert hónap dalát.
Ellenőriztük az adventi kalendárium kihívásainak teljesítését. Megkérdeztem a gyerekeket, tudják-e. érzik-e, ki volt az angyalkájuk. 5-6- tanuló eltalálta, a többiek nem. Én is eltaláltam az én angyalkámat. Amikor rákérdeztem az én pártfogoltamra, miért nem érezte, hogy én vagyok az övé, azt válaszolta, hogy: „… te mindig törődsz velem.” Nagyon jól esett. Megbeszéltük a gyerekekkel, hogy az ünnepre készülve hogyan lehetnek még egy kicsit jobbak, boldoggá téve szüleiket, nagyszüleiket, testvéreiket. Míg ezen a napon karácsonyi műsort adtunk a szülőknek, rokonoknak.