Boldogságóra Program

A jó cselekedetek gyakorlása az egész adventi időszakot átölelte óvodánkban. A karácsonyváró beszélgetőkörök alkalmával eleinte nehezen fogalmazódott meg a gyerekekben, milyen jó cselekedeteket tapasztaltak mások részéről vagy tettek másoknak, de a többszöri alkalmak, gyakori beszélgetések segítettek számukra észrevenni mások jó szándékát és a beszélgetések alatti megerősítések, dicséretek tovább ösztönözték őket az újabb jó cselekedetekre. Már maguk is észrevették, hogy ki segített nekik az öltözködésben, ki vigasztalta meg azt, aki szomorú volt, ki segített az asztalok terítésében, díszítésében, a csoportszoba rendbe tételében,… stb és azt is felsorolták, otthon ki mit segített, mivel szerzett örömet családtagjainak.
A boldogságóránk témájának feldolgozásához Mester Györgyi: A legkisebb cinke című meséjét választottam, melynek segítségével az állatokról való gondoskodásra is igyekeztem felhívni a gyerekek figyelmét. A kezdő relaxáció (Égig érő fa vagyok,.. ) után síkbábok segítségével meséltem el a gyerekeknek a kis cinke történetét. A mese végén elmondtuk ötleteinket, mi hogyan segíthetünk az itt telelő állatoknak átvészelni a hideg hónapokat. A jó gondolatokat tovább fűztük és kis kártyákra rajzolt képek segítségével összefoglaltam a gyerekek korábbi beszélgetőkörökben elhangzott jó cselekedeteit, s mindenkit felsoroltunk, aki eszünkbe jutott egy-egy kártyán lévő jó cselekedet kapcsán. A gyerekek örömmel ismertek magukra vagy társukra a kártyák láttán.
A boldogságórát a karácsonyi kántáló énekünkkel zártuk („Rossz a Jézus kiscsizmája,…”), melynek segítségével az önzetlen segítségnyújtást, adakozó kedvet és a hála érzését erősítettük magunkban.
Decemberben nemcsak az itt telelő madarak védelmére, hanem a házi kedvencekről való gondoskodás fontosságára is alkalmunk nyílt felhívni a gyerekek figyelmét. Ebben segített óvodánknak a Kopo csapat Állatvédő Jogvédelmi Egyesület, akik sok hasznos tanáccsal látták el a gyerekeket az állatokról való helyes gondoskodás kapcsán. A szülők pedig az általuk gyűjtött adományaikkal (állateledelekkel, takarókkal) segítették az Egyesület munkáját.
A legnagyobb hangsúlyt ebben a hónapban mégis a várakozás, az ünnepi hangulat megteremtése kapta. Közös mesével, verssel, énekkel, apró, szívből jövő ajándékokkal tettük örömtelivé egymás számára az ünnepi készülődést. Köszönöm a gyerekeknek, a szülőknek és a kollégáknak is azt a sok jót, amit segítségükkel megtapasztalhattunk ebben az időszakban.

Képek