Boldogságóra Program

Az előző tanévben is a Boldogságóra csapatához tartozott a Harangvirág csoport, melyet ebben az évben is folytatni szeretnénk. Nagycsoportosok lettünk, szereztünk némi tapasztalatot már a Boldogságóráinkon. Célom, hogy a gyermekek érzelmi élete fejlődjön, szerezzenek minél sokoldalúbb tapasztalatokat, tudatosodjon bennük, hogy pozitívan próbáljanak meg viszonyulni a dolgokhoz, tanulják meg az alapvető magatartási normákat, figyeljenek egymásra és a felnőttekre is. Az első témát a Hála világnapján tartottuk meg. Az óvodánkban már 4 csoport is csatlakozott a Boldogságórához. Közösen megbeszéltük, hogy együtt indítjuk el az óráinkat, így kezdjük el a tanévet. A Hálafa történetét dramatizáltuk el, felosztva egymás között a szerepeket. Reggel játékidőben már elővettem a varázsládából Boldog Dórát, akinek nagyon megörültek a gyermekek. Várakozással kérdezősködtek, hogy vajon ma Boldogságóra lesz-e. A hónap sok eseménnyel bővelkedett már eddig számunkra. Mihály napi vásárra készülődtünk egész hónapban. Vásári jeleneteket, ehhez kapcsolódó dalos játékokat, hagyományőrző néptáncot tanultak a gyermekek. Sok munkával járt a készülődés. A Boldogságóra így egy kis kikapcsolódást, feltöltődést is jelentett a gyermekek számára. A mesét a tornateremben adtuk elő, ahol elegendő hely volt mindenki számára. A mese előadása közben, mi is nagyon jól éreztük magunkat, sokat improvizáltunk a cselekmény közben. Hálás vagyok én is, hogy részt vehettem ebben a mesében, igazán jól együtt tudtunk dolgozni, ami a hétköznapok rohanásában nehezen megy. A csoportba visszaérkezve meghallgattuk a hónap dalát, melyre a gyermekek szabadon táncolhattak. Beszélgető körben megbeszéltük ki miért hálás. Örömmel tapasztaltam, hogy sokat fejlődtek, csak néhány kisgyermeknek kellett rávezető kérdésekkel segítenem. Bővítettem a témánkat egy kapcsolatteremtő játék játszásával. Mindenki kapott egy kis szívecskét különböző színekből, amit a ruhájukra tűztem. A szőnyegen ki kellett keresni a saját szivecskéjeét, majd odaadni annak a társának, akiért ő hálás valamiért. Kértem őket, hogy próbálják elmondani miért? Nem is gondoltam, milyen nagyszerű játék lesz belőle. Figyeltek egymásra, számomra is meglepő módon indokolták meg, miért hálásak egymásnak. A csoportromban van egy sírdogáló kisfiú, aki kicsit zárkózott. Boldogan vitte a szívecskéjét, amit egy kislánynak adott bátortalanul. A lány visszaadta neki a sajátját, hálásan megköszönve. (Megjelentek a boldog kis mosolyok.) Senkit nem hagytak szívecske nélkül. Nekem is pozitív volt ez a játék. Tavaly már kaptam barátság karkötőt az egyik gyermektől. Amikor ő következett már éreztem, hogy megint kapok valami tőle. Jó érzéssel töltött el. Egész nap vigyáztak utána a kapott szívekre, amit haza is vittek. A munkafüzet feladati közül kiszínezték azokat a dolgokat, amiért hálásak. Több dolgot is választottak. Az óra végén felhelyezték a hála virágot a Boldogság várra. Visszajelzést kaptam a szülőktől, sokan elmesélték a szívecskék történetét és a hálafa meséjét. Szülői megbeszélésen tájékoztattam a szülőket, hogy folytatjuk a Boldogságóráinkat. Pozitívan nyilatkoztak, mindig lelkesek a gyermekek az órák után, sok élménnyel gazdagodnak, nem is gondolták, hogy mennyi minden történik, köszönetüket fejezték ki. Magam részéről hálás vagyok, hogy itt lehetek, átadhatom a gyermekeknek a Boldogságórák pozitív feltöltődését.

Képek