Boldogságóra Program

A hatodik témakörhöz értünk, a témánk a megküzdési stratégiák. A téma feldolgozását mesével kezdtem. A mese címe az Aranykulcs. A történet egy olyan királylányról szól, aki a mese elején még gonosz, de a történet végére jóságos és szelíd, tetteit megbánó királylánnyá változik. A sárkány, aki elrabolja a palotából, különböző próbák elé állítja, hogy visszatérhessen az otthonába. A próbákat végül kiállja, a szíve vezeti az úton, megküzd az akadályokkal és végül elnyeri megérdemelt jutalmát. Visszatérhet apjához a palotába. Elnyeri a sárkány szívét, amelyhez az út a jóság és a bátorság.

Óvodánkban a február hónapban a farsangolás volt az aktualitás. Fontos volt a szórakozás, egymás megnevettetése, a közösségi érzés erősítése, a társaskapcsolatok ápolása, és hogy jól érezzük magunkat. Az étkezés is másként történt, a gyerekek egymást megetették pudinggal, ami nekik is nagyon tetszett és jókat nevettek azon, ha összekenődött az arcuk, vagy piszkos lett a ruhájuk vagy a padozat. A gyümölcsök kóstolása is csukott szemmel történt, ízlelés útján megkellett nevezniük a gyümölcsöt, amit kivettek a tányérból és majd elfogyasztottak.
Színespapír felhasználásával, bohócot és szemüveget is készítettünk, amely jól fejlesztette a finommotorikát, szem-kéz koordinációt, színérzéket, esztétikai érzéküket, alakította a helyes ollóhasználatot, ragasztó használatot.
Több alkalommal is versenyjátékokat szerveztem a gyerekeknek. Építettünk tornyot, műanyag poharak felhasználásával. A tornyot megbeszélt szabály szerint kellett felépíteni, a poharakat úgy kellett egymásra rakni, hogy fedjék egymást a felborulás elkerülése érdekében. A torony öt egymásra épülő sorból állt. A poharakat lentről felfelé haladva rakták egymásra. Az alsó sor öt, a második sor négy, a harmadik sor három, a negyedik sor kettő, a legfelső sor egy pohárból állt. Egy gyereknek 15 pohárból kellett tornyot építeni úgy, hogy az megálljon, és ne boruljon el. Egyszerre négy vagy öt gyerek vett részt a játékban, egymás ellen versengve. A többiek szurkoltak társaiknak. Az építés nagyfokú koncentrációt, odafigyelést, kitartást, türelmet, szem-kéz koordinációt, ügyességet igényelt.

A következő játék a gyöngyök felfűzése makaróni tésztára. A tészta függőlegesen helyezkedett el, gyurmába volt bele állítva, ez biztosította a stabil helyzetet. Egyszerre több gyerek is részt vehetett a játékban, a versenyt az nyerte, aki a leghamarabb felfűzte a tésztára a gyöngyöket. Fejlesztette a szem-kéz koordinációt, finom motorikus képességet, kitartást, figyelmet. A következő játék a poharak bejuttatása a célba szívószál segítségével. Először egyedül versengtek mag párosával, csapatban. Az lett a győztes, aki előbb juttatta be a poharakat a célba.
A gyerekekkel székfoglaló játékot is játszottunk. A gyerekek a széken elhelyezkedve várták, hogy megszólaljon a zene, a zenére körbe szaladták a székeket. Amikor a zene elhallgatott, a gyerekek elfoglaltak egy-egy széket. De közben a székek folyamatosan fogytak, akinek nem jutott szék kiesett a játékból. A játék a gyerekek mozgásigényét jól kielégítette.
A versenyjátékok során megtapasztalhatták, hogy milyen az egymás elleni küzdelem, a versengés, a győzelem, a siker az elismerés. A játékban résztvevők elismerést, jutalmat, dicséretet, kaptak. Az első helyezettek sikerélményhez jutottak, az utolsó helyezetteknek el kellett fogadniuk, hogy most nem ők győztek. A játék a kudarctűrő képességüket is próbára tette. A játék során különböző érzelmi megnyilvánulások látszottak a gyerekek arcán, gesztusain. Öröm, vidámság, boldogság, felszabadultság feszültség, izgalom, az indulat, szomorúság, düh, bánat.

Képek