,,Indiánok mindenfele, fejdíszük is tollal tele…”

- Csoport neve: Nyulak
- Kertvárosi Óvoda
- Kategória: Óvodások
- Téma: Megküzdési stratégiák
- (37 megtekintés)
A heti tevékenységeket és játékokat az indián témakörben terveztük.
A kicsi indiánok az erdei élet során nagyon sok apró nehézséggel küzdöttek meg a mindennapok során. Az erdőben sokféle állattal találkoznak, akiket nagy tisztelet és védelem övez. Az erdőben az indiánok az élelemgyűjtéshez bejárják az erdő minden zegzugát. Közben gyakorolnak kúszni-mászni, nesztelenül átbújni, bokrokon keresztül áthaladni, öreg hídon egyensúlyozni. Ilyenkor néha beleeshetnek a patakba, vagy eltévedhetnek, de jókedvüket ez sem szegi soha, mert mindig lehet újrapróbálkozni és ügyesedni.
A kicsi indiánok híresek éles eszükről, főleg a ,,róka törzs” tagjai, így őket a logikai játékokkal sem lehet megfogni. A térképet ők olvassák a legjobban, és ők vezetik haza az eltévedt indiánokat a törzsek között.
A legbátrabbak felmásznak a legmagasabb hegyekre is, ahonnan kémlelik az eget és figyelik a várható időjárást. Ezt a feladatot a „farkas törzs” tagjai vállalják leginkább. Ők figyelmeztetik a kenuzni vágyó indiánokat, hogy vihar közeleg és óvatosan a veszélyes vizeken.
A „szarvas törzsben” élők híresen jó zenészek, akik saját készítésű hangszerekkel szórakoztatják a többieket.
A „sas törzs” a legjobb megfigyelő, azonnal jelez, ha betolakodót észlel a tábor körül.
A kicsi indiánok tudják, hogy együtt megoldani a kihívásokat sokkal könnyebb, mint egyedül, így mindig szívesen segítenek egymásnak és próbálják ki egymás feladatát. Amikor útnak indulnak, mindig többen mennek, hogy az akadályokat leküzdjék.
Megküzdési stratégiák elsajátítása a téma segítségével:
– A gyermekek a közös tevékenységekkel, páros játékokkal, csapatfeladatokkal gyakorolhatták a kooperációt, a segítségnyújtást, az együtt gondolkodást, egymás buzdítását (szurkolást).
– ,,Veszélyhelyzetben” figyelmeztethették egymást, és közösen kerestek megoldást a problémára.
– Az erdei élettel való megismerkedés során, az apró részletekre való odafigyelés kulcsfontosságú volt az indiánoknak. A gyerekek a közös úton haladva, felhívhatták egymás figyelmét az esetleges hibákra, tévedésekre. Tanulva saját és mások hibáiból. (pl. erdei gyümölcsszedés, kenuzás, halsütés).
– Az élelem megszerzése nem könnyű az indián faluban, így ezt is közösen érdemes végezni. A halászat is jobban megy, ha többen végzik. A halsütés akkor lesz sikeres, ha a megfelelő sorrendben rakják a halsütő keretre. Ebben a játékban nagyon fontos a szabálytudat és szabálytartás, hogy végül minden kicsi indián jóllakjon.
– A mozgásos akadálypálya erősíti a gyermekek kitartását, fejleszti az erőnlétet, és az indiánok koordinációs és egyensúlyozó képességét.
– A játékok által megtapasztalhatják, hogy vannak dolgok, amikért meg kell küzdeni, van, ami nem sikerül elsőre, és mindig érdemes próbálkozni. A kudarctűrő képesség fejlesztése nagyon nagy feladat a gyermekek körben manapság. Ezeken a játékokon keresztül láthatták, hogy tévedni lehet, de képesek a hibákat kijavítani, akár maguktól, akár társaik segítségével. A „megdolgozni valamiért” érzete jóleső és sokkal értékesebb, mint, amikor könnyen kapunk valamit. Ezt a gyermekek felé is érdemes közvetíteni.
– A kicsi indiánok elsajátítják azokat a megoldási stratégiákat, amikkel a feladatok sikeresek lesznek, így örömmel vetik bele magukat az újabb és nehezebb tevékenységekbe. Fontos, hogy a játékok nehézségi szintje is alkalmazkodjon a gyermekek életkorához, képességeihez. Azok számukra tartogassanak nehézséget és sikerélményt egyaránt. Megoldani egy olyan problémát, megvalósítani valamit, amit előtte még nem tudtunk, nagyon pozitív érzelmeket váltanak ki gyermekből és felnőttből egyaránt.