Húsvéti készülődés az idősekkel – élmény és kapcsolat generációkon át, Megbocsátás téma a Bagoly csoportban

Húsvéti készülődés az idősekkel – élmény és kapcsolat generációkon át, Megbocsátás téma a Bagoly csoportban

Húsvéti készülődés az idősekkel. Áprilisi beszámoló – Megbocsátás

Húsvéti készülődés az idősekkel – élmény és kapcsolat generációkon át
Ebben a hónapban a húsvétot ünnepeltük, amely minden korosztály számára különleges és fontos alkalom. Az ünnepet mindig nagy készülődés előzi meg, ezért úgy döntöttünk, hogy idén meglepjük az időseket, és közösen hangolódunk velük a húsvétra.
A gyerekek nagy izgalommal és lelkesedéssel készültek a pécsi Páfrány Utcai Idősek Klubjába. Lelkesen gyakorolták a dalokat, verseket, amelyek közül több az idősek számára is ismerős volt – így közösen énekelhettek, verselhettek. Már az első pillanattól érezhető volt, milyen természetesen és könnyedén alakul ki kapcsolat a legfiatalabbak és a legidősebbek között, még akkor is, ha korábban sosem találkoztak.
A gyerekek és az idősek szeretettel, türelemmel és figyelemmel fordultak egymás felé. Különösen szívmelengető volt látni, hogy a kicsit „másabb” gyerekek és idősek még nagyobb empátiával közeledtek egymáshoz – mintha egy láthatatlan kapocs fűzné össze őket. Minden kisgyermek megtalálta a maga párját: egy-egy nagycsoportos odaállt egy időshöz, együtt választották ki a húsvéti mintát, és már indult is a közös alkotás. Együtt gyúrták a porcelán gyurmát, sodorták, mintázták, végül kiszúrták a formákat.
A klubban csendes, meghitt, családias légkör alakult ki. A munka közben dalokat énekeltek, beszélgettek – az idősek meséltek a régmúltról, a családi hagyományokról, a gyerekek pedig érdeklődve hallgatták őket, és saját élményeiket is megosztották. A közös alkotás és az egymásra figyelés során valódi kapcsolatok szövődtek.
Az ilyen alkalmak különösen fontosak, hiszen segítenek lebontani a generációk közötti falakat. A fiatalabb nemzedékek megismerhetik az idősek bölcsességét, élettapasztalatát, míg az idősek örömöt, vidámságot és friss energiát meríthetnek a gyerekek társaságából. Ezek a találkozások nemcsak emlékezetes élményeket jelentenek, hanem hozzájárulnak egy elfogadóbb, egymást jobban értő közösség kialakulásához.
A hazafelé vezető úton a gyerekek lelkesen mesélték az élményeiket, és többen is megjegyezték: máskor is szívesen visszamennének az idősekhez – mert a közös idő, az együtt töltött pillanatok mindkét generáció számára ajándékot jelentenek.

Megbocsátás téma a Bagoly csoportban
A témához kapcsolódó relaxációs gyakorlatot választottam, a haragomat kifújom, mint a cica nyújtózom, illetve a simogatót . Mivel ebben a hónapban a méhek hete is volt, aktuálissá vált a Mézédes bocsánat című mese, melyet magam írtam. A gyerekek nagyon szerették, a két méhecskéről szóló mesét, akik egy apróságon összevesztek, majd az anyukájuk kedvéért kibékültek egymással.
A gyerekek a heti mesénk kapcsán is sokat beszéltek a testvérek közötti kapcsolatról, melyben sokszor konfliktus is előfordul. A beszélgető kör során elmondták, hogy hogyan zajlik a kibékülés a veszekedés után. Mit éreznek akkor amikor bocsánatot kérnek, illetve megbocsátanak. Kifejezték azt is, hogy számukra milyen érzés a megbocsátás, hogy ez nem könnyű, nem tudnak azonnal továbblépni, marad még tüske bennük, hiszen a fájdalom, amit számukra okoztak, az mélyebb is lehet. Gyakoroltuk, eljátszottuk a megbocsátást, használtuk a „varázs szavakat”. Olyan szituációkat dramatizáltunk, melynek során egy-egy kisgyermek feloldotta a sérelmeit, a másik gyermek pedig kipróbálhatta a számára ismeretlen formáját a bocsánat kérésnek. Nehezen indult a dolog, elsőként én magam kértem bocsánatot, de aztán egyre több jelentkezőnk próbálta ki a szituációs gyakorlatot.
A gyakorlatok után a gyerekeket kérdezve a csoportban maradt sérelmeket, konfliktusokat is sikerült feloldanunk, illetve lehetőséget teremtettem ezek megoldására. Itt előkerültek olyan történések is, melyekről a másikat sértő fél nem is gondolta, hogy milyen érzéseket váltott ki az adott kisgyermekből, illetve voltak vitás helyzetek is, melyek „ nem is úgy voltak”. A végére azonban minden helyére került.
Nagyon ügyesen elmondták a varázsszavakat , megmutatták a mozdulatokat, melyeket a bocsánat kéréskor használhatunk.
Megbeszéltük, hogy a megbántást nem tudjuk eltörölni, nem megtörténtté tenni, csak a haragot, rossz érzést tudjuk oldani, ez azonban nagyon nehéz is lehet számunkra. Mindenki hozzá tudott szólni a témához, mert mindenkinek van, volt saját személyes tapasztalata a megbocsátás témában, tudtak példákat mondani a direkt és a véletlen megbántásra is.
A foglalkozás során kipróbáltuk a szeretetgombóc gyakorlatot, melyet a gyermekek nagyon szerettek. Sokan kérték, hogy ők lehessenek a gombóc tölteléke, volt aki maga mondta ki, hogy szüksége van arra, hogy átöleljék, megszeressék. Mindenki számára lehetőséget biztosítottam, arra, hogy középre kerüljön, a bátortalanabbakat megszólítottam, nehogy elszalasszuk a lehetőséget. Közben aláfestésként meghallgattuk Bagdi Bella dalát, és Kovalsky meg a Vega Varázsszavak c. dalát is.

Képek