Holle anyó nyomában – jócselekedetek ünnepi hangulatban

- Csoport neve: Szivárványos pillangók
- Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Készségfejlesztő Iskola, Fejlesztő Nevelést-Oktatást Végző Iskola, Kollégium és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény
- Kategória: Tanulásban akadályozottak
- Téma: Boldogító jócselekedetek
- (49 megtekintés)
A decemberi boldogságóránk középpontjában a boldogító jócselekedetek álltak, amely különösen jól illeszkedett az ünnepi időszak hangulatához. A szeretet, a figyelmesség és az önzetlenség ilyenkor még inkább előtérbe kerül, ezért örömmel mélyültünk el a jócselekedetek világában.
A foglalkozás alapját Holle anyó meséje adta, amelyen keresztül beszélgettünk a jószívűség és a segítőkészség értékéről. A gyerekek eljátszották azokat a jeleneteket amikor a lány segít a kemencének, az almafának vagy a párnával való hóhullásnál.
A mese feldolgozása után adventi naptárt készítettünk, amelybe minden napra egy jócselekedet került. A gyerekek saját ötleteikkel gazdagították a naptárt – ezek között szerepelt például, hogy „öleld meg egy családtagodat”, „ajánld fel valakinek a segítségedet”, vagy „készíts valamit mások örömére”. A naptár minden napja lehetőséget adott arra, hogy a jó szándékot tettekre váltsuk, és így fokozatosan formáljuk a mindennapjainkat boldogabbá.
A jócselekedeteket nemcsak szavakkal, hanem tettekkel is gyakoroltuk: iskolánk kollégiumában segítettünk az óvodások ágyneműinek felhúzásában. A gyerekek örömmel és odafigyeléssel vettek részt ebben a közösségi szolgálatban, és később büszkén meséltek arról, milyen jó érzés volt segíteni a kisebbeknek.
A karácsonyi készülődés jegyében ajándékokat is készítettünk a családtagjainknak, saját kezűleg. A kézzel készített meglepetések – rajzok, díszek, kedves üzenetek – nemcsak a megajándékozottaknak szereztek örömet, hanem nekünk is, hiszen az alkotás során végig gondoltunk arra, kinek és miért adjuk azt. Ez az élmény megerősítette bennünk, hogy a legnagyobb ajándék gyakran nem tárgyi, hanem az idő, a törődés és a figyelem, amit egymásnak adunk.
Minden egyes jócselekedet után kaptak egy hópihét a gyerekek, amit közösen felragasztottunk egy nagy téli faldekorációra. Így napról napra láthatóvá vált, mennyi jóság születik a csoportban – a falon gyűlő hópihék nemcsak díszítették a termet, hanem megerősítették a gyerekeket abban is, hogy érdemes jónak lenni, mert a kedvesség nyomot hagy a világban.
Összességében ez a boldogságóra igazi lelki feltöltődést nyújtott, és segített ráhangolódni az ünnepre. A gyerekek megtapasztalták, hogy a jócselekedetek nemcsak másokat tesznek boldogabbá, hanem bennünk is pozitív érzéseket keltenek, és megerősítik a közösségi összetartozás élményét.





