Boldogságóra Program

A tevékenység vezetője: Obbás Noémi
A tevékenység helye: Szigetszentmiklósi Konduktív Óvoda és EGYMI
A tevékenység ideje:2019. március 27.
Gyerekek életkora: vegyes 3-8 év
Tevékenységben résztvevő gyerekszáma:5 fő
Csoport összetétele: vegyes csoport– SNI-s gyermek köztük (mozgásukban akadályozottak, Down-szindrómával élők, autisták, értelmileg akadályozottak)

Tevékenységi forma: Külső világ tevékeny megismerése (matematikai tartalommal)
Tevékenység témaköre: Háztáji állatok
1) Számfogalom megalapozása: tevékenykedtetés 3-as- 4-es illetve, 6-os számkörben
2) Csoportosítás (szín alapján)

Tevékenység megnevezése: A fent említett matematikai tartalmak, egyéni ill., mikrocsoportos tapasztalatszerzésen alapuló, játékos tevékenységbe ágyazása.
Munkaforma: egyéni illetve, mikrocsoportos
A tevékenység típusa: vegyes (gyakorló ill., új ismeretet átadó)
Tevékenység menete:
• Ráhangolódás: Napindító ölelés, egymás üdvözlése ölelés továbbadásával, énekszóval.
• Motiváció: János gazda szabadságra ment. Viseljük gondját az állatainak, amíg ő távol van!
• Közös cél kitűzése: „Látogassunk el a tanyára és etessük meg az állatokat!” „Figyelj nagyon, mert minden állomásnál vár rád majd valami kaland!”
• Tervezés: A foglalkozás megtervezésekor az óvodánk „Háziállatok és ház körül élő állatok megismerésére” irányuló aktuális projekt témáját, és a Boldog Óvoda program március havi tematikáját „Apró örömök élvezete” címmel egyaránt figyelembe vettem. A gyerekek tartalmas és gördülékeny tevékenykedtetése érdekében a foglalkozás során állomáshelyeket jelöltem ki. Indirekt irányítással, a facilitáló nevelők közvetlen közreműködésével terveztem lebonyolítani a tevékenységet.
A nevelőkkel előzetesen egyeztettem. Ismertettem velük, hogy az egyes állomáshelyeken milyen feladatokat várok el a gyermekektől.
• Megvalósítás:
– A csoportszobán belül 4 állomáshelyet alakítottam ki. Mindenegyes állomásnál kihelyeztem az adott állat/ok képét valamint, elhelyeztem az állatok etetésére szolgáló takarmányokat, műanyag tálcákat.
– A gyerekek 2-2 fős mikro csoportokban hajtották végre a feladatokat . A mikro csoportokhoz egy-egy nevelőt osztottam, a gyerekek tevékenységének könnyebb koordinálása végett.
• Differenciálás: A feladatokat a gyermekek életkora és aktuális fejlettségi szintje szerint differenciáltam. Ennek megfelelően két csoportra osztottam a tevékenységben részvevőket.
Kék csoport: Tagjai az 6-8 év közötti iskolába készülő gyermekek voltak (3főből 1fő vett részt a foglalkozáson). Feladatuk a 6-os számkörben történő tevékenykedés volt.
Rózsaszín csoport: A csoportot a 3-5 év közötti gyermekek alkották.
(5főből 4fő vett részt a foglalkozáson). Feladatukként a 3-4-es számkörben történő tevékenykedtetést jelöltem ki.

Állomáshelyek:
1.) A baromfiudvar: A baromfiudvarban a kék csapatnak a tyúk etetése volt a feladata. Minden kék csapattagnak 6 marék, takarmányt kellett a tálba szórnia. A rózsaszín csapatnak a kacsa etetését jelöltem ki feladatnak. Nekik 3-3 marék takarmányt kellett az etetőtálcára szórniuk. Az etetést követően a gyerekeknek szét is kellett válogatni a tyúk illetve, a kacsatojásokat szín alapján. A kék csapat a barna tartóba gyűjtötte a 6db (sárgásbarna) tyúktojást, míg a rózsaszín csapat egy fehér tartóba gyűjtötte a 3 db (fehér színű) kacsatojást. A szétválogatás végeztével a gyerekeknek meg is kellett számlálniuk a tojásokat (kék csapat-tyúktojásokat, rózsaszín csapat- kacsatojásokat), majd a szekrényre kihelyezett lapra annyit kellett nyomdázniuk ahány tojást számláltak.

2.) Kutya, macska ól: Míg a kékcsapatnak a kutya etetése, addig a piros csapatnak a macska etetése volt a feladata. A kék csapat tagjainak 6-6 marék, míg a piros csapat tagjainak 3-3 marék tápot kellett a tálcára szórniuk. Közös feladatként meg kellett számlálniuk, hogy az adott állatnak hány lába van, majd az ismeret rögzítéseként, annyit kellet dobbantaniuk ahány lábat számláltak.

3.) Istálló: (ló, birka, tehén) Míg a kékcsapatnak a ló etetése, addig a piros csapatnak a birka etetése volt a feladata. A kék csapat tagjainak 6-6 marék, míg a piros csapat tagjainak 3-3 marék szénát kellett a tálcára szórniuk. Ennél az állomásnál szintén feladatnak jelöltem ki a lábak megszámlálását, melynek rögzítéseként tapsolniuk kellett a gyerekeknek. A tehén etetése mindkét csoportnak feladata volt, majd az etetést követően a gyerekek kipróbálhatták milyen tehenet fejni. Emellett a gyerekek a nevelők hátára felülve átélhették a „lovaglás” élményét. Továbbá azt is megtapasztalhatták, hogy milyen érzés egy valódi birkagyapjút megsimogatni.
• Lezárás: A tevékenységek által igyekeztem a gyerekekkel megtapasztaltatni, az állattartással járó apró örömöket. A tevékenység zárásaként élményeiket közös beszélgetéssel dolgoztuk fel.
• Értékelés, dicséret: Egyéni és csoportos értékelés pozitív megerősítéssel, én üzenettel.

Reflexió: A sok tervezés és előkészület, amit maga után vont a tevékenység úgy gondolom meghozta a gyümölcsét. A gyermekek már a teremberendezés ideje alatt nagy izgalmi állapotba kerültek az általam használt eszközök, képek láttán. Buzgón figyeltek, érdeklődtek, hogy vajon milyen kalandok várnak majd rájuk. A feladatokat kicsattanó örömmel és nagy türelemmel, odafigyeléssel hajtották végre az egyes állomáshelyeken. Külön öröm volt számukra az általuk lefejt tej és a tyúk alól kiszedett tojások elfogyasztása a tízórai ideje alatt. Élvezhették saját munkájuk gyümölcsét. Összességében úgy gondolom, hogy a didaktikai céljaimat sikerült megvalósítanom a foglalkozás során. A sokszínű, érdekes és játékos, feladatokon keresztül a gyermekeknek sikerült megértetniük a közölt tartalmakat.

Obbás Noémi
Konduktor

Képek