Havi feladat – Optimista történet 1. rész
- Csoport neve: angyalok6osztaly
- Tápi József Attila Általános Iskola 9095 Táp Kossuth u. 39.
Ákoska bánata
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy országocska, abban egy kis falucska, abban élt egy kisfiúcska, kinek neve Ákoska. A 2014-es év 10. havában annak is a 17. napján elment édesanyjával a közeli városkába, hogy új cipellőt vegyenek, mert közeledett a rossz idő. Pár órával később Ákoska lábán ott díszelgett a vadonatúj, gyönyörű zöld sportcipő, amire nagyon büszke volt. Anyukája úgy intette kisfiát, hogy erre a cipőre úgy kell vigyáznia, mint a szeme fényére, csak iskolában hordhatja. Másnap délután Ákoska megbeszélte barátocskájával, Bandival, hogy a falucska nagy focipályácskáján találkoznak, és egész délután rúgják a bőrt, hogy kihasználják az utolsó napsütéses, színes falevelekkel teli őszi szombat délutánt. Ákoska hazaért, ledobta a táskáját, bekiáltott az éppen palacsintát sütő édesanyukájának: „Elmentem focizni, délután 5-re itthon vagyok!”
Ment, mendegélt, és miközben a focipályácskára tartott, és a gyönyörű őszi tájban gyönyörködött, észre sem vette, hogy a lábán ott virít az új, még fénylő cipőcskéje. Felért a focipályára, egy kézfogással köszöntötték egymást a fiúk, és megkezdődött az egész délutánt átölelő szórakozás. A fiúk annyira beleélték magukat a játékba, hogy tényleg azt képzelték ők is ott vannak Brazíliában, beleadtak apait, anyait. Úgy rúgtak, mint a nagyok, úgy estek, ahogy a nagyok, és úgy ütköztek, mint a nagyok. Ez nem is lett volna baj, ha Bandin nem stoplis csuka lett volna, Ákoskán pedig nem a vadiúj cipője. Ákoska vezette a labdát a kapu felé, Bandi a kapuból kicsúszott, és sikerült megmentenie a labdát, de lába Ákoska lábfején landolt. Ákoska felkiáltott, Bandi lemerevedett. Egy pillanatra megállt az idő… A következő pillanatban azonban csak egy valaki tudott felugrani a fűről. Ez Bandi volt. Ákoska fejét fogva feküdt a földön, miután meglátta szakadt cipőjét.
– Anya meg fog ölni, tönkretettem a tegnap vett cipőmet! – mondta elkeseredetten Ákoska.
– De Áki, a lábad. Mi van a lábaddal? Nézzük már meg! – mondta aggódva Bandi.
– Kit érdekel. A cipőőőőm! Nem látod?! Elszakadt. Hogy megyek így haza?
– Hát, ez az! Hogy mész ilyen lábbal haza?! Hívok segítséget!
– Szó se lehet róla! – erre hirtelen fel akart Ákoska állni, de visszarogyott a fájdalomtól a fűbe.