Hálatörténet
- Csoport neve: RAFAI5b
Groupama Aréna
Óh, apa, még most is hálás vagyok, hogy tanúi lehettünk!
Már régóta szőttünk terveket Lacussal, a bátyámmal arról, hogy megnézhetnénk az FTC – Chelsea Fradi- stadion nyitó mérkőzést. Ezt az ötletet el is újságoltuk apának. Ő erre azt válaszolta:
– Meglátjuk …
Teltek-múltak a napok. Július vége felé az egyik délután telefonált édesapám:
– Készülődjetek, mert este elmegyünk a jegyekért!
Elkészültünk, apa meg is jött, kocsiba ültünk és az Üllői úti feljáró alatt leparkoltunk. Kiváltottuk a szurkolókártyát és megvásároltuk a jegyeket.
Hamar elérkezett augusztus 10. Egy vasárnapra esett, amelyen anya testvérééknél ebédeltünk. Délután négy órakor apa hazaindulást vezényelt. Otthon az előre megvett FTC mezbe bújva vártuk Petre Béla bácsiékat, mert ők vittek fel minket Ferencvárosba. Nagy nehezen átjutottunk a tömegen. A felnőttek egy sört, mi gyerekek pedig egy-egy kólát kaptunk. Megkerestük a C1-es szektort, elfoglaltuk a helyünket. 7 órakor kezdődött a megnyitó ünnepség. Háromnegyed kilenckor a meccs. Szépen játszott a Fradi. Gera lőtt, gól!!!!! Tombolt a lelátó, de nem sokáig, mert a második félidőben Ramires és Fabregas is betalált a kapuba. A végeredmény 1:2 a Chelsea javára.
A tanulság: a türelem meccsnézést terem. Jaj, rózsát terem!?