Boldogságóra Program

Beszámoló a szeptemberi Boldogságóra foglalkozásokról

Méhecske nevű óvodai csoportom 15 főből álló vegyes csoport. A nagyobb gyerekek szeretettel fogadták a csoportba érkező kisebb társaikat, akik közül három kicsi még csak 2,5 éves. Segítőkészek, türelmesek velük szemben, ami lehetővé teszi, hogy tevékenységeinkbe a kicsik is örömmel kapcsolódjanak be. Így a boldogságórákat is együtt, egymásra odafigyelve, szerető légkörben igyekszünk megtartani.
A boldogságóra foglalkozások felvezetéseként több alkalommal is beszélgettünk a boldogságról, az örömről. Mikor vagyunk boldogok, és azt hogyan mutatjuk ki. Készítettem egy hangulattáblát (Méhecske nagy szíve), amire naponta mindenki kirakhatja, hogy milyen hangulatban van: vidám, vagy szomorú Szmájlik segítségével. Ezt nagyon élvezik a gyerekek, mert lehetőségük van beszélni saját érzéseikről, örömükről, bánatukról. Ilyenkor mindenki rájuk figyel. A nagyobbak már szépen meg is indokolják érzéseiket.
A következő alkalommal le is rajzoltuk egy-egy szívecske formájú lapocskára, hogy kinek mit jelent a boldogság, mikor boldog. Ebből készítettünk egy közös képet, amin a rajzok egy-egy szívecske lufit ábrázolnak, amik felrepülnek a napsütötte égre. Elképzeltük a Boldogság várát, és megbeszéltük, hogy tíz lépcsőn keresztül tudunk bejutni a várba, ha minden lépcsőnél teljesítünk egy feladatot.
A bevezető foglalkozások után kezdtünk el foglalkozni a Hálával: fogalmával, érzésével, kifejezésével, gyakorlásával. Több alkalmas foglalkozások során kezdetben kis történetekkel, példákkal segítettem a hála fogalmának megértését, majd a gyerekek szituációs játékkal, kis szívek felhasználásával, és a hálakezek megrajzolásával fejezték ki, hogy ki miért és kinek hálás. A hálakezekből közös képet, hálavirágot készítettünk. Gyakran meghallgatjuk, és énekelgetjük, a „Szép nap ölelj most át” című dalt. Naponta megemlítünk egy-egy példát, hogy most kinek, és miért lehetünk hálásak. A munkafüzetből fénymásoltam a téma feladatait, és megoldottuk a gyerekekkel.
Azt tapasztalom, hogy a gyerekek nagyon érdeklődőek, aktívak a Boldogságóra foglalkozásokon. Már óvodás korban is komolyan tudnak, és szeretnek beszélni érzéseikről. Őszinte örömmel tölti el őket, ha érzik, hogy fontosak, vagy segíthetnek, örömet okozhatnak másoknak. A foglalkozások megerősítik őket ezekben a pozitív érzésekben. Boldog vagyok, hogy részese lehetek mindennek.

Csokvaomány, 2019. szeptember 30.

Tuza Gáborné
óvodapedagógus

Képek