Boldogságóra Program

Az előző évben nem vettem részt a Boldogságórákon, mert kiscsoportom volt. Most ismét lehetőséget kaptam, melynek nagy lelkesedéssel álltam elébe, mert már van némi tapasztalatom. A szülőket szülői megbeszélésen tájékoztattam, hogy mit jelent a Boldogságóra, mit fogunk ott csinálni, mennyi pozitív élményhez jutnak majd a gyermekeik. A Harangvirág csoportunk közepén, készítettem a falra egy nagyobb méretű Boldogvárat. Tavaly is látták ezt a várat a gyermekek, de különösebb gondot nem fordítottunk rá. Játék közben több alkalommal is felhívtam a figyelmüket a várra, beszélgettünk, hogy hamarosan Boldogságóra lesz. Fokoztam a kíváncsiságukat, volt olyan kisgyermek, aki minden nap megkérdezte, mikor lesz már, amikor a vár lépcsőfokára fellépünk. Reggel elővettem a varázsládánkból Boldog Dórát. A gyermekek mikor felfedezték, meglepődve nézték. Bábozással indítottam a nap eseményeit. Beszélgető körben arról társalogtunk, miért is jó az oviban? Vannak az idén új kisgyermekek is a csoportunkban, akik más csoportból érkeztek. Hálásan köszöntöttem őket, hogy megérkeztek hozzánk. Mindenki hálás lehet azért, hogy itt vagyunk együtt az óvodában, nem vagyunk betegek, jól érezzük magunkat egymással, sokat játszunk. Nagyon jó az időjárás, így hálásak lehetünk a napocskának is, hogy sokat lehetünk a szabad levegőn. Mozgással indítottunk. A „Napimádás”relaxációs gyakorlat közben, becsukták a szemüket, hogy érezzék a Nap éltető hatását, melegét. A „Szép nap, ölelj most át engem” zenét hallgatva, közös táncba kezdtünk. A zenéket nagyon szeretik, egyből örömmel fogadták. Táncolás közben kisebb instrukciókkal segítettem őket a mozgásban, de hagytam, hogy maguk is találjanak ki mozgásformákat. Felszabadultak lettek, kérték, hogy máskor is hallgassuk majd meg ezt a szép dalt. Hálámat fejeztem ki nekik, hogy jól együttműködve táncoltak, figyelmesek voltak egymással. Az előző héten a Tisza partra mentünk sétálni, ahol sok szép színes faleveket gyűjtöttünk. Az „Add tovább a falevelet” játék előtt, felidéztük élményszerző sétánkat. Megbeszéltük, hogyan érezték magukat séta közben. Hálásak lehetünk azért, hogy Tokajban lakunk, mert minden nap láthatjuk a természet csodáját, a Tisza és a Bodrog összefolyását. A játék felkeltette az érdeklődésüket, nevetve biztatták egymást közben. Boldog Dóra kerekerdő meséjére hívta őket. Bábozással szemléltettem a mesét, majd beszélgettünk a történtekről, ők miért lehetnek hálásak. Többen arról nyilatkoztak, hogy ők hálásak, azért ha kapnak valamit. Segítettem őket, saját tapasztalatom megosztásával, rávezető kérdésekkel, hogy jobban megértsék a HÁLA szó jelentését. Ezt követően, egyre több ötletük lett, figyelmesen hallgatták társaikat, egyre jobban kinyíltak. A munkafüzet képeit közösen megbeszéltük, majd önállóan tevékenykedtek. Az elkészült feladatlapokat, kihelyeztük a parafa falunkra. Érdeklődve nézegették egymás munkáját, megbeszélték a gondolataikat. Örömmel tapasztaltam, hogy legtöbben több dologért hálásak. Elkészítettük a tenyérlenyomatos hála szívecskénket. Alkotás közben, már csak úgy özönlöttek a gondolataik, miért is hálásak. Feladatunk még, hogy egymást türelmesen hallgassák végig. A közös munkát a bejárati ajtóra helyeztük, hogy a szülők is jól lássák, itt ma Boldogságóra volt. A Boldogságvárunkra mindenki felhelyezte a hála virágját. A foglalkozás lezárásaként a „Boldog vagyok” dalra ismét táncra perdültek, de aki elfáradt csendben szemlélődhetett. A gyűjtött falevelekből mindenki válaszhatott, amit hazavittek Hálalevélnek. A szülőktől, sok pozitív visszajelzést kaptam. „Oh, olyan cuki és megható ez a Boldogságóra! De boldog vagyok, te pedig egy kincs vagy nekünk”. Hálásan köszönöm én is, hogy én is részese lehetek ismét a Boldogságóráknak, mert a jó szó, az ölelés szebbé teszik a napomat. Az én hálám a csoportomban, amikor az egyik kislány odajön hozzám minden nap és azt mondja: „Olyan jó, hogy itt vagy, megölelhetlek? „ Hálásan köszönöm.

Képek