Hálásak vagyunk

Hálásak vagyunk

A hónap feladata a hála gyakorlása volt. Sajnos a beszoktatás nem volt egyszerű az idei tanévkezdéskor, így a hónap feladatára kevesebb idő és energia jutott.
Természetesen megbeszéltük, miről is szólnak a boldogságórák, hogyan juthatunk fel a Boldogság várába.
A hála nehezen megfogható fogalom a gyerekek számára. A kezdeti beszélgetés során nem igazán tudták megfogalmazni, mi is ez, mikor érzünk hálát, milyen érzés stb.
Kialakítottuk a szokásrendet, hogy a reggeli beszélgetést a Bagdi Bella: Szép nap, ölelj most át engem… kezdetű dallal indítjuk. Ha meghallják, azonnal kört alakítanak, törökülésbe ülnek és megfogják egymás kezét már a kicsik is.
Készítettünk fákat, melyre színes faleveleket ragaszthatott az, aki hálás volt valamiért. Akinek nem készült fája, az az ösz színeiből válogathatott krepp-papír szalagot, amit a csoportszoba díszítésére felragaszthatott egy hurkapálcára.
Meghallgattuk Nasu mackó szerencséjéről szóló mesét, ami a kicsik számára hosszúnak bizonyult.De több alkalommal is elmondtuk a mesében elhangzó mondókát és próbáltam a mesébe minél több hangutánzós, mozgásos elemet belevinni, hogy felkeltsem és fenntartsam az érdeklődésüket.
Felszálltunk a hálavonatba is, majd felkerült az első lépcsőfokra a hála jele, a hálavirág.

Képek