Boldogságóra Program

A szeptemberi téma feldolgozásánál azt próbáltam elérni, hogy a vegyes csoportunkba érkező kis 3 éves gyermekek is jól érezzék magukat, a nagyobbak pedig kapjanak valami újat, pluszt a tevékenységek során. Kezdésként relaxációs gyakorlattal és közös énekléssel oldottam a feszültséget, motiváltam a gyerekeket a közös játékra. Ezután a játszószőnyegre tettem lefele fordítva a gyerekek jeleit és kértem, hogy mindenki húzzon fel egyet. Akinek a jelét felhúzta, ahhoz a gyermekhez odament és ha tudott mondani neki olyat, amiért hálás neki, akkor elmondta. Megbeszéltük, hogy játszhatnak angyalkázást is, akinek a jele a kezükben van, annak a gyermeknek ma kedveskednek valamivel. Megkérdeztem azt is, hogy ki milyen kedvességnek örülne. A kisebbeknek ez még nem ment, de ők még csak most ismerkednek velünk és az óvodai élettel. Őket arra kértem, hogy simogassák meg a fejét annak, akinek a jele a kezükben van. Kicsit beszélgettünk arról, hogy mit jelent a hála, mit érzünk olyankor, amikor hálásak vagyunk. Közben megérkeztek hozzánk plüss barátaink: Sün Samu és Mókus Péter. Kolléganőmmel történetbe ágyazva megjelenítettünk egy szituációt, ahol Samu és Péter konfliktusba keveredtek és azt hogyan oldották meg. Hálasétát tettünk az óvodánkban, rámutattunk mi mindenért lehetünk hálásak.

Képek