Hála mindenért (2023. szeptember)

- Csoport neve: Napraforgócskák
- KOMÁROMI SZIVÁRVÁNY ÓVODA
- Kategória: Óvodások
- Téma: A boldogságfokozó hála
- (118 megtekintés)
Elérkezett a szeptember. Büszkén ültem le a szőnyegre a gyerekek közé, mégpedig azért, mert 7. éve „hirdetem a Boldogságórák igéjét”. Ilyenkor mindig izgatott vagyok, mi maradt meg az ovisaimban az előző évből. Öröm volt számomra, hogy nagycsoportosaim, akiknek már ismerős volt a hála fogalma, sok együtt megélt pillanatra emlékeztek. Segítettek abban, hogy a kiscsoportosaink is könnyebben megértsék, mit jelent hálásnak lenni.
Szülői értekezlet keretében a felnőttek is képet kaptak arról, miről szólnak a Boldogságórák. Fő feladatomnak tartottam, hogy őket is rávilágítsam arra, milyen fontos fogalmakról beszélgetünk ezeken az órákon. Az óvodánk folyosóján elhelyeztem a Hálabefőttünket és izgatottan vártam, mikor telik meg a hálához kapcsolódó gondolatokkal, rajzokkal. Azt tapasztaltam, hogy a kiscsoportos gyerekek szülei kicsit nehezebben nyíltak meg, hiszen nem ismertük még egymást. Szükségük volt némi biztatásra, hogy bátran ragadjanak papírt, ceruzát és írják le érzéseiket. Természetesen megtelt az üvegünk. Izgatottan bontogattam az összehajtogatott levélkéket. Nagyon megható írások és rajzok születtek.
Mivel Napraforgó csoport vagyunk, így a „Napraforgó” relaxációt választottam a gyerekeknek az első órán. Meghallgattuk a „Szép nap, ölelj át most engem!” című dalt, elmeséltem „A hálafa történetét”, a munkafüzetből is dolgoztunk. Megmutattam az újonnan érkezőknek a falon elhelyezett Boldogságvárunkat, milyen témákkal foglalkozunk majd ebben az évben.
Beszélgettünk érzésekről, érzelmekről: szeretet, boldogság, szomorúság, vidámság. Elmondtam nekik, hogy én miért vagyok hálás:
– az egészségemért, szerveim egészségesen működnek
– az életszemléletemért, igyekszem pozitívan gondolkodni
– a családomért és barátaimért, mert mindenben számíthatok rájuk
– a cicámért, hűségével és kedvességével nagyon sok mindenen átsegít, színesebbé teszi mindennapjaimat
– a hivatásomért, a gyerekek szeretetéért, öleléseikért
– a természet szépségeiért, erejéért, mert mindig feltölt
– a sportért, a jógáért, a biciklizésért
– az anyagi javaimért.
Kíváncsian vártam a kérdésemre az ovisaim válaszait: Te miért vagy hálás? A legtöbben anyukájuknak, apukájuknak, játékainak és házi állataiknak voltak hálásak.
Szeptember hónapban a méhecskékkel foglalkoztunk. Remekül beillesztettem a hálával kapcsolatos érzéseket ebbe a projektbe, hiszen a méhek nagyon fontos szerepet töltenek be az életünkben. Megint bebizonyosodott, hogy a Boldogságórák témái itt vannak a mindennapjainkban. Papírból méhecskéket készítettünk, közben pedig összefoglaltuk a tanultakat és elmondtuk, miért vagyunk hálásak ezeknek a zümmögő csodáknak. A témához kapcsolódóan egy családi délutánt rendeztünk, mely nagyon jó hangulatban telt. Hálás voltam a szülők részvételéért, aktivitásáért, a gyűjtőmunkájukért, mellyel segítették a projekt megvalósulását, a finom süteményeikért és az együtt töltött időért.
Hálát adtunk a napfénynek, fáknak, növényeknek, bogaraknak, állatoknak és a természet feltöltő erejének, az időjárásnak, hiszen az idei ősz napos óráit tekintve szép hosszúra nyúlt. Sokat sétáltunk, kirándultunk.
Az idei évben is újult erővel és energiával közvetítem a Boldogságórák üzenetét.