Hála-fa nálunk

244925841_433594054858354_7876530738566109615_n.jpg

Szeptember a hála időszaka nálunk is. Megbeszéltük, hogy milyen a hálás ember, és milyen előnyei vannak, ha beépítjük a hálát a mindennapjainkba. Ezután mindenki megfogalmazta, hogy kiért, miért hálás az életében. A tanulók hálásak a családjaikért, lakótársaikért (lakásotthonokban élő gyerekek), barátokért, tanáraikért, nevelőikért, osztálytársaikért, iskolájukért, háziállataikért, tudásukért, javaikért. Számba vettük, hogy mi mindenért lehetünk hálása, és ezt leírtuk egy papírra.
Következő napon egy kis diáklány hozott egy zacskó erdei levelet, így el is kezdődött a manuális munka. Lapnyújtással kialakítottuk a sík lapokat, rányomtuk a leveleket, majd kivágtuk a formákat. Ezután az elkészült levelekbe belenyomtuk a tanulók monogramját, és a háláikat, egy-egy levélkére. Néhány napos száradás következett, illetve a kis agyagtárgyak gondozása, szivacsolása, tisztogatása. Amikor kiszáradtak a levélkék, kiégettük azokat. Nem sokkal később a fehéragyag levélkéket zöld, és transzparens mázzal borítottuk, és újraégettük. Másnap készre égtek a csillogó, szépséges leveleink, amiket zsinórral láttunk el, és egy udvaron talált nagy faágra akasztottuk azokat.
Több alkalommal volt lehetőségünk a témát boncolgatni.
A feladatot nagyon szerették a gyerekek, és gyógypedagógus asszisztens kollégámmal mi is.

Képek