Boldogságóra Program

A 2022/2023. tanévben is két csoportban, a 2. osztályosaimmal és az összevont 3-4. osztályosokkal, hetente 1-1 alkalommal szakköri keretben zajlanak a boldogságórák az arra jelentkezett tanulókkal. Idén szeptemberben is, mint az előző években is, a hála gyakorlása volt tevékenységeink középpontjában. A foglalkozásokon folyamatosan arról beszélgettünk, hogy életünk legapróbb örömeinek is örülnünk kell, észre kell vennünk mindenben a legkisebb jót, hiszen ha így cselekszünk, köszönetnyilvánításunk eredményeképpen kellemes érzésekben lesz részünk, elégedettebbek lehetünk. A „köszönöm” szó nem csak a másik embernek szól, hanem bennünk is olyan pozitív folyamatokat indít el, amelyek a boldogságunk intenzívebb megélését teszik lehetővé.
A „Pozitív gyerek vagyok” című kártyacsomag lapjainak egyenkénti húzásával mindenki sorban elmondhatta, hogy a lapon olvasott mondat/mondatok mit jelentenek, a saját életükben helyet kapnak-e és azokért hogyan, milyen formában lehetünk hálásak. Felújítottuk a korábbi években készült, „Hála-befőtt” nevet viselő dunsztos üvegünket is, amibe ismét belekerültek a hálaadást tartalmazó kis cetlik, melyeket majd tanév végén cenzúrázni fogunk. Az üveg töltögetése a tanév során folyamatos tevékenység, bárki írhat hála-üzeneteket a mellé kihelyezett kis lapocskákra, amikor csak szükségét érzi. Hiszen minél többször vagyunk hálásak, annál nagyobb elégedettséget érezhetünk lelkünkben.
A 2. osztályosaimmal nagyon jó hangulatban a HÁLA szó betűit is megformáltuk saját testünkkel a tornateremben, amiről fényképeket és videót is készítettünk. A 3-4. osztályosokkal pedig megterveztük a HÁLA-csillagképet, vagyis sok-sok, általunk sárga papírból kinyírt csillagot egy fekete kartonra ragasztottunk fel. A sötét színű karton az éjszakai égboltot ábrázolja, amelynek középpontjában a HÁLA szó betűit raktuk ki a csillagokból. Közösen elhatároztuk, hogy otthon, szép idő esetén minden este felnézünk a csillagos égboltra, és a saját HÁLA-csillagképünket odaképzelve mondunk hálát az aznap velünk történt jó dolgokért, eseményekért, élményekért és örömökért.
Immár hagyományként ismét készültek színes, őszi hangulatot árasztó hálafák is, amelyek a folyosó ablakain és a faliújságon dekorációs célokat is szolgálnak az őszi időszakban. Ehhez kapcsolódóan kisebb és nagyobb „hála-balerinákat” is alkottunk, akiket őszi, saját színezésű falevelekből készített szoknyácskákba öltöztettünk. Minden falevél egy-egy hálaüzenetet jelképez a fákon és a balerinákon is.
Egyik foglalkozás keretében sétálni is elmentünk az iskola környékére, ahol a napfényes tájban és a körülöttünk látható szépségekben gyönyörködtünk, miközben „hálakavicsokat” keresgettünk. Ezeket a kavicsokat, aki akarta ki is festhette számára kedves motívumokkal, de natúran is megfelelőek voltak arra a célra, hogy eszünkbe juttassák a hálálkodás fontosságát. Hálakerék helyett készítettem a gyerekek számára egy háladobozt is, amibe különböző személyek nevét írtam kis papírcsíkokra. Sorban mindenki húzhatott egy cetlit és elmondhatta, hogy mit köszönhet a rajt lévő személynek, miért hálás neki, mit becsül az illetőben. (Nevek: apa, anya, mama, papa, tesó, keresztapa, keresztanya, barát, barátnő, osztálytársak, tanító néni, tanár bácsi, igazgató néni, takarító néni, védőnő, orvos, fogorvos, szomszéd néni, szomszéd bácsi, kedvenc kisállatok, állatorvos, konyhás nénik, rendőrök, tűzoltók…).
Egy másik dobozba hasonló módon tárgyak, eszközök, egyéb dolgok nevei kerültek, hiszen tevékenységeink során ők is hasznosak, nélkülük bizonyos feladatok elvégzése nélkülözhetetlen lenne. Őket is meg kell becsülnünk, vigyáznunk kell rájuk, értük is hálásak lehetünk. Hogy mi célból? Hát erről is sokat beszélgettünk. (Ilyenek: cipő, ruházat, íróeszközök, könyvek, íróasztal, ágy, szék, asztal, kanapé, táska, radiátor, ablak, lakóház, takaró, szekrény, zseblámpa, gyertya, vízcsap, telefon, hűtő, tűzhely, polcok, szőnyeg…stb).
A letöltött és kinyomtatott családi hála naptárt is sokat használtuk, felhelyeztük jól látható helyre a faliújságra is. Több kedves ötletet átvettünk belőle, amiket rendszeresen alkalmaztunk, kicsit különlegessé téve általuk az iskolai hétköznapokat.
Kedvenc dalunkat, Bagdi Bellától a „Jobb veled a világ!” címűt is sokat hallgattuk, ami által mindig jó kedvünk kerekedett a foglalkozásokon, amiért hálásak voltunk/vagyunk mindannyian.

Képek