Boldogságóra Program

Megküzdés. Amikor elmondtam a gyerekeknek a hónap témáját kis gondolkodás után elkezdték mondani, ami eszükbe jutott. Ezt a szót hallván inkább negatív dolgok jutottak eszükbe. A boldogságóra e havi témája jó alkalom volt arra, hogy megváltoztassuk ezt. A relaxáció előtt, beszélgettünk arról, hogy mit vinnénk magunkkal hajóval egy szigetre, hogyan rendezkednénk be ott. Ezután mindenki lerajzolta az utazáshoz elképzelt hajót és a kis szigetünket. Mint mindig, most is megnéztük közösen az elkészült rajzokat. Gyakorlatilag minden gyerek más fajta hajót rajzolt le. Volt a motorcsónaktól, a Titanicon át vitorlásig minden. Nagyon tetszett a csoportnak. A szigetet is ügyesen, ötletesen jelenítették meg. Abban minden egyetértettünk, hogy jó volna egy nagy vitorlással útra kelni, szelni a vizet, kormányozni, kémlelni a távolt, ügyelni a megfelelő irányra. Ez adta nekünk a megküzdést, hogy hogyan élhetnénk ezt át.
A következő boldogságórán megbeszéltük mi kell ahhoz, hogy hajózhassunk és kinyomtattuk:
– iránytű, hogy pontosan tudjunk tájékozódni
– térkép, ami megmutatja a pontos irányt
– hajókormány, melyet ráragasztottuk egy hulahopp karika
– kard, ágyú, amellyel csupán védekezni akarunk, elijeszteni az ellenséget
– Nap, Hold amiket egy csillagos égboltot megjelenítő csomagolópapírra ragasztottuk, hogy ha elromlik az iránytű az égbolt segítségével tovább tudjunk haladni
– felhő ami fújja a szelet, legy ami belekap a vitorláinkba és repíti a hajónkat
– tűz, ami világít a sötétben
– egy színes sál volt a hajónk zászlaja
A gyerekekkel lelkesen kezdtünk bele a tanteremben a padokból a saját hajónk megépítésébe. A hajó elejéhez kék kukazsákkal, oldalán kék krepp papírral imitáltuk a tenger vizét. A hajó belsejében egy padra tettünk összetekerve kartont, ez volt a figyelő kosár az árbóc tetején. Itt a saját kezükből formált távcsővel kémlelték a messzi távolt. Az iránytűt elhelyeztük a hajó elejénél, ezt mindig figyelni kellett, ne tévedjünk el. A kormánnyal a hajó orránál irányította a kapitány a hajót. Megbeszéltük, hogy a hajósoknak fontos segítséget nyújtanak a csillagok és az égitestek a tájékozódásban. A felhőket egy nagy kartonra ragasztottuk. Ügyeltünk, hogy jó legyen a szélirányunk, hogy eljuthassunk a szigetünkre. Egyszer az egyik gyerek letette a felhőket és azt mondta, hogy elállt a szél. Ezzel is megküzdöttünk, nem álltunk meg, nem hánykolódtunk a tengeren. Tovább haladásunkat evezők segítették. Az evezőket seprű és partvis adta. Mindenki kipróbálhatott minden helyet, szerepet. Nagyon hangulatosan telt az óra, közben a hajónkkal együtt a képzeletünk is szárnyalt.

Képek