Boldogságóra Program

November – a társas kapcsolatok ápolásának hónapja. Érdekes e szemszögből végigtekinteni a csoporton: a szeptember óta eltelt három hónap során hogyan fejlődtek, változtak a meglévő kapcsolatok, alakultak ki új kötődések, születtek új barátságok.
Jó látni – ahogy vegyes csoport révén – a nagyobbak támogatják, segítik a kisebbeket, az eddig többnyire magányosan játszó kisgyermek társat talál, vagy az eddig halkan és keveset beszélőt néha már figyelmeztetni kell, hogy kicsit halkabban szóljon társához; vagy ahogy együtt játszanak, bújócskáznak az udvaron. Szeptember óta van egy kiscsoportos korú gyermek a csoportban aki sajátos nevelési igényű. Jól integrálódott: könnyen teremt kapcsolatot másokkal, vidám, jó kedélyű kislány, de mássága bizonyos dolgokban szembetűnő, még kortársai számára is. A hónapok során a gyerekek megismerték, megszokták, elfogadták másságát, segítik ahogy tudják és ahogy a felnőttektől látják. November elején egy középsős korú autista kisfiúval bővült csoportunk. Az integrálása igazi kihívás elé állítja mind a gyerekeket, mind a csoportban dolgozó felnőtteket. Jellemzően egyedül játszik, időnként ok nélkül odaüt, vagy fellöki társait. Ilyenkor megbeszéljük vele, hogy ez nem helyes magatartás, a kezünkkel simogatunk, ölelünk (megsimogatjuk, megöleljük). Integrációja révén nap-mint nap gyakoroljuk az inkluzív nevelést, de a Boldogságóra program ebben is sokat segít!

A Boldogságórát Bagdi Bella: Ha boldog vagy dalával kezdtük, melyre szabadon mozoghattak egyedül, vagy társsal a gyerekek, majd a mókás arcizom-lazító relaxációs gyakorlattal folytattuk. A jó hangulat ezáltal garantálva volt. Körbe ülve eljátszottuk a „Kis barátom, hogy vagy?”szituációs játékot, majd beszélgettünk arról, kinek ki a barátja, milyen a jó barát. A kézfogó-formák feladat során igyekeztünk kör, háromszög, szívecske formát alakítani, csigavonalba mozogni. A legmókásabb persze az volt, amikor jó szorosra betekertük a kígyót! Mozgás foglalkozásokon gyakran végeztünk páros gyakorlatokat, játszottunk ölelő fogót.

A hónap elején családi délután keretében tartottuk meg hagyományos Márton-napunkat, ahol három generáció együtt készített lámpást, libát, vagy éppen faragott tököt. Aztán az udvaron libakereső játékkal, tűzgyújtással, közös énekléssel, tánccal folytattuk. Mindenkit megvendégeltünk meleg teával, zsíros-hagymás kenyérrel, mézeskalács libával. Aztán az óvoda körül egy jó nagy kört megtéve, lámpással a kezünkben vonulva, mindenkit hazakísértünk. Közben sok lehetőség adódott arra, hogy kötetlenül beszélgessünk egymással, ápoljuk társas kapcsolatainkat.

Nem felejtkeztünk el a kedvesség világnapjáról sem!

A hónap utolsó hetében már mindenki a Mikulás-várás lázában égett, sokat énekeltünk, játszottunk, hangolódtunk az előttünk álló ünnepi hetekre!

Képek