Boldogságóra Program

Október hónap a termések begyűjtésének ideje volt. A felkínált lehetőséggel élve sokat kirándultunk, sétáltunk a közeli parkban, a falu utcáin. E programba a szülőket is bevontuk. A közösen gyűjtött gesztenyékből barkácsoltunk, különböző figurákat. Gyárfás Endre: Gesztenyéző című versét hívtuk életre, melynek következménye egy mese lett, amit egy ifjú mesélő öntött szavakba.
A katona és az állatok
A katona ment az úton. Egyszer csak hangot hall a fűből.
-Megnézem mi az! Kettő kiscicát talált. Beletette őket a tarisznyájába. Ment tovább. Látja, hogy valami mozgatja a fa ágait, s egy madárka nagyon csipog. Egy zsiráf volt az. -Mit csinálsz itt? -Eszegetem a leveleket. -Jól van, de vigyázz a kismadár fészke nehogy leessen! -Jó, de te is vigyázz, mert a kecske, és a bárány barátom is itt legelészik. -Jól van. -A katona ment tovább. Megint hall valamit sírást, és brummogást. Egy sünit, és egy macit lát összegabalyodva a málnabokorban. – Mi történt? -Rám lépett! mondta a süni. -Megszúrt! mondta a maci. A katona segített szétválasztani őket, majd ment tovább. Talált az úton egy kígyót. Felvette, és betette egy bokor alá. Lassan sötét lett, belegabalyodott egy pókhálóba. A pókok a katona sapkájába kapaszkodtak. A katona észre sem vette s így ment tovább. Így volt mese volt!

Képek