Boldogságóra Program

Az idén márciusban is elszakadtunk egymástól: a járványhelyzet következtében ismét digitális oktatásra váltottunk, s a bevezetett korlátozó intézkedések is nehezítették, hogy észrevegyük életünk pozitív élményeit, hogy a bennünket körülvevő bizonytalan, félelmetes, szomorú világban „élvezzük a jelen pillanatot”.
Ebben a nehéz helyzetben – lelki jóllétünk fokozása érdekében – még inkább felértékelődnek az apró örömforrások.
Vegyünk észre és értékeljünk minden apró pozitív dolgot életünkben, élvezzük az általuk nyújtott kellemes érzéseket! Ezáltal nemcsak a jelent tesszük örömtelibbé, hanem bizakodóbban, optimistán tekintünk a jövőre is. Ez volt ebben a hónapban az online tanórák és boldogságórák legfőbb hivatása.

Márai Sándor: Ajándék c. gyönyörű versét „ajándékul” küldjük:

És mégis, ma is, így is,
örökké mennyit ad az élet!
Csendesen adja, két kézzel,
a reggelt és a délutánt,
az alkonyt és a csillagokat,
a fák fülledt illatát,
a folyó zöld hullámát,
egy emberi szempár visszfényét,
a magányt és a lármát!
Mennyit ad, milyen gazdag vagyok,
minden napszakban,
minden pillanatban!
Ajándék ez,
csodálatos ajándék.
A földig hajolok,
úgy köszönöm meg.

Közös boldogságórás alkotásunk egy megosztott dokumentum révén készült.
A következő feladatot adtam a gyerekeknek:
Az elkövetkezendő hetekben készítsetek (keressetek) egy fotót (és illesszétek be ide) valakiről-valamiről, ami számotokra örömet okozott!
A feltöltött örömteli pillanatképekből született– tanítványaim segítségével – fotómontázsunk.
RM

Képek