Boldogságóra Program

A foglalkozás elején síró arcokat vetítettem ki. Egy gyerek és egy felnőtt képét. Arról kérdeztem őket, szerintük, miért sírnak? Láttak-e már gyereket, felnőttet sírni? Kit gyakrabban? Elmeséltek helyzeteket, eseteket. Szóba kerültek a betegségek, fájdalmak, a halál is.
Ezután személyesebb irányba tereltem a beszélgetést. Nekik milyen reménytelen, kilátástalan, félelmetes helyzetük volt? Ezt 4 fős kiscsoportokban mesélték el egymásnak.
Az óra harmadik részében ötleteltünk, hogy mit tehetünk ezekben a helyzetekben? Mit teszünk mi? Mit segíthetünk másoknak? A 4 fős csoportok konkrét megoldásokat adtak egymásnak a stresszkezelésére. Felnőtteket megszégyenítően tudnak a gyerekek jó tanácsokat adni.
Megfogalmaztuk, hogy tudatosan kell ilyenkor legyőznünk önmagunkat, a félelmeinket. Egy-egy állóképpel be is mutatták, megjelenítették, milyen a bennük élő félelem.
Rajz órán fogjuk folytatni a témát azzal, hogy le kell rajzolniuk egy szuperhőst, aki le tudja győzni azokat az akadályokat, amiktől ők a legjobban félnek.

Képek