Boldogságóra Program

Ebben a hónapban a gyerekek szembenéztek a félelmeikkel a Boldogságórákon.
Az első alkalommal mindenki elmondta, hogy mi az amitől legjobban fél. A leggyakoribb félelmek közé tartozott, a pókoktól, kígyóktól, egyéb csúszómászóktól való félelem, a sötétségtől, az egyedülléttől, kiközösítéstől való félelem. Lerajzolták ezeket egy papírra és jelképesen megszabadultak tőlük. Összegyűrhették és kidobták a kukába. Jó érzéssel töltötte el őket és felszabadultnak érezték magukat ettől a tettüktől.
A következő alkalommal relaxációs zenéket hallgattunk és közben lerajzolták, hogy mit tennének, ha nem ütköznének akadályokba, nem gátolnák őket a félelmeik semmiben, bármit megtehetnének, amit csak szeretnének. Egy kislány például a magasságtól fél és ő lerajzolta, hogy szinkronúszó, aki épp több méter magasságból ugrik bele a medence vizébe. Egy másik gyerek pont a víztől fél a valóságban, ő tengerparti nyaralást rajzolt, ahol parasailingezett.
Felszabadító érzés volt számukra, hogy ugyan csak rajzok formájában, de leküzdhették félelmeiket.
A következő foglalkozás alkalmával megismerkedtünk A szomorú szamuráj japán népmesével. Elolvastam nekik, beszélgettünk róla és elkészítették a saját elképzelt hősüket, megalkották a páncéljukat. A lányok és a fiúk egyaránt élvezték ezt a feladatot és kiélhették kreativitásukat.

Képek