Boldogságóra Program

Szomorúan kezdődött januárban az utolsó hetünk. Hétfőn azzal a hírrel jött oviba az egyik kisfiú, hogy meghalt a nagypapája. Még föl sem száradtak szinte a könnyei, jött egy kislány és zokogva mesélte, hogy meghalt az édesanyja. A harmadik gyerek a cicáját siratta. Az első reakcióm persze az ölelés, a vigasztalás volt, aztán mikor kicsit megnyugodott mindenki, eszembe jutott, hogy tavaly már találtunk egy „bánatőrlő” dobozt, amit szerencsére már régen nem kellett elővennünk. Reggeli körben odaadtam a dobozt a gyerekeknek, akinek bánata volt belemondhatta, aztán bezártuk és fölhúztam kicsit a dobozt, hogy zenéljen. Csöndben hallgattuk a zenét, miközben fölszáradtak a könnyek is. Jó, hogy már több éve csináljuk a boldogságórát, így volt már összegyűjtve eszközöm ötletem, volt mihez nyúlnom. Volt még két mesém, ami a veszteség feldolgozásával foglalkozott, azt meséltem el alvásidőben.
Februárban aztán hivatalosan is elkezdtük a megküzdést érzelmeinkkel. az érzelem kockát gurítva fölsoroltuk érzelmeinket, megbeszéltük, melyiket hol érezzük a testünkben, milyen érzés, jó, vagy rossz, és, ha rossz, mit tehetünk ellene.
A mérgelődésre, dühöngésre találtam két mesét az interneten: Hiszti Manó és Bella tündér meséjét. Mindkettőt megnéztük többször is, mert a gyerekek nagyon élvezték, és többször is kérték. Közben mi is csináltuk a gyakorlatot, amit Bella tündér javasolt, megfeszítettük és ellazítottuk magunkat, hogy a mérgelődés porát le tudjuk szórni magunkról. Hiszti Manót pedig lerajzoltuk.Nagyon jó képek születtek!
A félelem ellen több módszert ajánlottak a gyerekek: Sötét ellen kis villany fölkapcsolása, vagy gondolatelterelő párna (egy mese alapján) orvosnál, fogorvosnál anya kezének megszorítása volt a leghatékonyabbnak bizonyuló módszer.
Idegesség ellen a buborékfóliát ajánlottam, mert az nekem mindig bevált. Kaptunk is a dadus néninktől egy jó nagyot, neki is fogott az egész csoport nagy lelkesedéssel. Akkora a fólia, hogy egy darabig még biztos kitart.
Unalom ellen játékokat és pajtásokat javasoltak a gyerekek egymásnak.
Magányra, szomorúságra a dobozunkon kívül egy ölelős párnát készítettünk, amire minden gyerek jelét rárajzoltuk. Nagyon népszerűnek bizonyult a gyerekek közt.
A téma lezárásaként megnéztük a Fel a fejjel című kisfilmet az interneten, majd eljátszottuk a Kecske ment a kertembe című népi játékot, majd feltettük a boldogság vár hatodik lépcsőfokára a korongot.

Képek