Boldogságóra Program

A Boldogságóra Alapprogram február havi témája: A megküzdés gyakorlása
Farsangi bohóckodás

Napjainkban a gyerekek nem ismerik annak a fogalmát, hogy valamiért meg kell küzdeni. Az élet átlagos és mindennapi kihívásai is problémát okoznak nekik. Ez arra vezethető vissza, hogy a szülők minden problémát szeretnének megoldani helyettük. Felöltöztetik, megetetik, kész játékokat adnak a kezükbe. Nagyon sok gyermeknek a problémamegoldó képessége gyenge, és ha valamiért egy kicsit is meg kell küzdeniük, feladják, vagy el sem kezdik a probléma megoldását. Ezért is fontos feladat a számunkra, hogy játékos formában megtanítsuk őket a kihívásokkal megküzdeni és ez, mint örömforrás tudatosodjon bennük.
Az erdei tisztás című mese meghallgatása után kiszínezték az erdei állatokat és közben arról beszélgettünk, hogyan tudnánk az állatok bőrébe bújva a problémát megoldani. Jöttek az ötletek, hogyan merjük ki vagy homokkal, hogy lehet feltölteni.
A katicás gyerekek nagyon szeretik az állatokat és sokat is tudnak róluk. Sok állatot soroltak fel amelyek valamiben kiemelkedően ügyesek, pl. a gepárd ami nagyon gyorsan fut vagy a csiga ami elbírja a házát stb. Vajon miért alakult ki náluk ez a tulajdonság? Mindig azt a következtetést vontuk le, hogy valamiért meg kellett küzdeniük. Az „Adj egy ötöst!” játéknál kezdeti nehézségek után egyre több dicséret jutott eszükbe, amiket már kaptak , segítve, hogy nőjön az önbecsülésük.
Február a farsangi időszak. Ilyenkor minden a mulatságokról, a vidámságról szól. Mókás dalokat tanulunk, vicces farsangi álarcot készítünk. Ilyenkor a fő mozgató rúgó a humor.
Akár merre nézek mindenhol csak bohócot látok, nem volt nehéz egy kis grimasz verseny.
Mosolydobás alkalmával a csoport körben ült, és egy plüss játékot dobáltak egymásnak. Az, akinek a játékot odadobták, hahotázásra fakadt. Nagyon nehéz volt megállniuk, hogy soron kívül elnevessék magukat.
Legjobban a „Ne nevess, ha tudsz” tetszett nekik. Két csapatot alkottunk a fiú és a lány csapat. először a fiúk próbálták megnevettetni a lányokat, és egy pár lány már kuncogásba is kezdett, de fordítva már nem jártak sikerrel, mert a fiúk komorak maradtak. (Ez jellemző)
Jól ismerik egymást, mindig alaposan megfigyelik a társaikat, ezért is a „Mi változott?” játék nem volt számukra kihívás azonnal észre vették a legapróbb változásokat is. Ezt a játékot kellett a legtöbbször megismételni annyira tetszett nekik.
Úgy gondolom a gyerekeknek meg kell ismerniük és gyakorolniuk a megküzdési stratégiákat.

Képek