Boldogságóra Program

Szeptember – a hála gyakorlása
A foglalkozás bevezetéseként beszéltünk „Boldogiskolás” szerepvállalásunkról, a programról, feladatainkról.
Az óra elején arról beszélgettünk, kinek és miért lehetünk, vagyunk hálásak. Ezek után a gyerekek összegyűjtötték és leírták, majd, akik szerették volna megosztották a többiekkel, mi az, ami hálával tölti el őket, és miért érzik ezt.
Beszéltünk arról, milyen fontos szerepe van a köszönetnyilvánításnak, történet-e már olyan, amikor nekik mondtak köszönetet valamiért, és hogyan érezték magukat ebben a helyzetben.
Készítettünk egy hálaplakátot, amire mindenki felírhatta a hálához kapcsolódó egy-egy gondolatát, majd kifüggesztettük azt az osztályunk fajiújságjára.
A gyerekek néma csöndben hallgatták az „Egy pohár tej” történetet. Összefoglalták, hogyan fejezte ki háláját az orvos. Nagyon örültem, amikor megfogalmazták, hogy nem pénzben mérhető a jóság és a hála. Ugyanolyan értékűnek tekintették a pohár tejet, mint a kórházi számla kifizetését.
Végül az osztályunkban takarító takarítónéniket leptük meg egy hálakártyával és egy kis édességgel, köszönetet mondva nekik azért, hogy mindig tiszta, szép környezetben tanulhatunk.
Hálánk jeléül dicsőségtáblánkra felkerül a különböző versenyeken, megmérettetéseken eredményesen szereplő tanulóink mellett a felkészítő kollégák neve is.

Október – optimizmus hónapja
Több osztályfőnöki órán dolgoztuk fel a témát.
Első lépésként beszélgettünk a gyerekekkel arról, milyen az optimista ember. Ehhez felhasználtunk néhány idézetet, bölcsességet. Beszéltünk arról, ki mennyire érzi magát optimistának, miben nyilvánul ez meg. Mit tehetünk annak érdekében, hogy pozitív legyen a gondolkodásunk. Szituációs játékok segítségével mutattuk be, hogyan gondolkodik egy-egy szituációban egy optimista és egy pesszimista ember. A gyerekek elmesélték, hogyan érezték magukat az optimista, illetve a pesszimista ember szerepében. Megfogalmazták, ahhoz, hogy sikeresek, derülátók legyenek, szükségük van kellő önbizalomra, ehhez pedig külső megerősítésre is.
Gyűjtöttünk pozitív tulajdonságokat, majd a gyerekek azt a feladatot kapták, hogy minden osztálytársukhoz írjanak valami pozitív dolgot (akár többet is), amit szeretnek benne. Az én feladatom volt ezt tanulónkként összesíteni. Minden tanuló megkapta a saját jó tulajdonságainak listáját. Ezt követően színes lapokra körberajzolták a tenyerüket, majd az ujjaikra ráírtak a listából egy-egy tulajdonságot, amit a legfontosabbnak, legkedvesebbnek tartottak. A lenyomatok kivágva, a tanulók nevével felkerültek az osztályunk faliújságjára.
Ezt követően elolvastuk és megbeszéltük „A lakatlan sziget” című történetet.

November – társas kapcsolatok
Az év eleji szociometriai felmérés támpontot adott, mely diákokra kell fókuszálni ebben a témában.
Osztályfőnöki és testnevelés órán sok olyan játékos, vicces feladatot hajtottunk végre, amelyek igényelték az együttműködést, de ezzel egyidejűleg különböző szabályok betartását is. Csapatversenyek során a csapatok kialakítása véletlenszerű kiválasztással történt.
Osztályfőnöki órán megbeszéltük, ki miben tudná segíteni az egyes tantárgyakból gyengébben teljesítő diáktársát.

December – jó cselekedetek gyakorlása
Ez az időszak nemcsak a karácsony miatt volt alkalmas a jó cselekedetek gyakorlására, a vírushelyzet is lehetőséget nyújtott arra, hogy önzetlenül segítsünk másokat.
A karácsony közeledtével beszélgettünk arról, hogyan készülnek a gyerekek az ünnepekre, ki miben tud és fog segíteni szüleinek az előkészületekben. Szó esett arról, mivel szeretnék meglepni családtagjaikat, hangsúlyozva a személyre szabott, illetve a személyesen készített ajándékok fontosságát. Ne az érték, hanem az ajándékozás öröme legyen előtérben. Ezzel kapcsolatosan a gyerekek ötleteket is adtak egymásnak.
Osztályszinten megajándékoztuk egymást karácsony alkalmából. A kapott ajándékok mellett öröm volt látni a gyerekek arcán a kíváncsiságot, mit szól a társuk az általuk készített mézeskalácsnak, fotóalbumnak, gyertyáknak, papírhajtogatásoknak.
A vírushelyzet miatt igen sok hiányzónk volt. A gyerekek felváltva küldték nekik az órai és a házi feladatokat. Fotózták a táblát, füzeteiket, ha valaki ennek ellenére is elakadt, mindig volt segítsége. Meséltek arról is, ki hogyan segítette karanténban lévő hozzátartozóit, ismerőseit. Ebben az esetben a családtagok személyes példamutatása játszott nagyon fontos szerepet.

Január – célok kitűzése és elérése
A félévi bizonyítványhoz kapcsolódóan beszélgettünk a tanulókkal az önmagukkal szembeni elvárásaikról, és arról, hogyan tudták ezeket megvalósítani az elmúlt időszakban. Miben tudnának fejlődni a következő félévben, hogyan fogalmaznák meg az ehhez kapcsolódó céljaikat. Hogyan kapcsolódnak ezek a rövidtávú célok a hosszútávú céljaikhoz, milyen apró lépések szükségesek azok eléréséhez.
Beszéltünk arról, hogyan, és milyen területeken érdemes célokat megfogalmazni, mi motiválhatja őket, hogy sikert érjenek el, illetve miért veszélyes, ha az embernek nincsenek céljai.
Végül a gyerekek készítettek önmaguknak egy listát, amelyben összefoglalták, mik azok a legfontosabb célok, amit az élet különböző területein el szeretnének érni, illetve mikorra tervezik annak megvalósítását.

Február – megküzdési stratégiák
Miután elmesélték a gyerekek, milyen jellegű dolgokkal kell megküzdeniük nap mint nap, kis csoporttokban egy-egy témán belül gyűjtöttek megoldási javaslatokat, majd a csoportok megosztották eredményeiket egymással.
Azt is megbeszéltük, milyen témában, kihez tudnak segítségért folyamodni, amennyiben nem találnak megoldást problémáikra.

Március – apró örömök hónapja
A hónap témáját online osztályfőnöki óra keretében dolgoztuk fel a tanulókkal, ehhez segítségül felhasználtam a honlap oktatási segédanyagát is
Először arról beszélgettünk a tanulókkal, mi okoz nekik nap mint nap örömet, mi ösztönzi őket arra, hogy maguk is igyekezzenek örömet okozni másoknak. Hogyan élték meg gimnáziumi életük első időszakát, mik segítették át őket a kezdeti nehézségeken.
Megnéztük az ajánlásban szereplő „A kis herceg” című film két részletét. Ennek kapcsán beszélgettünk arról, milyen környezetben, közegben érezhetjük magunkat boldognak, mi szükséges ahhoz, hogy kiteljesedjünk, és boldog, kiegyensúlyozott, harmonikus életet tudjunk élni. Mik azok a legfontosabb értékek, amelyek boldoggá tesznek bennünket.
A gyerekek 5×5 fős csoportokban összegyűjtötték mik a legfontosabb örömforrások a különböző életkorokban a csecsemőkortól kezdve az időskorig.
Végül örömkártyát készítettek valamelyik (vagy akár több) családtagjuk számára is. Általában a takarításban, asztalterítésben, állatok etetésében kerti munkákban való segítségnyújtással igyekeztek örömet okozni szüleiknek.

Április – a megbocsátás gyakorlása
Az osztállyal online osztályfőnöki óra keretén belül dolgoztuk fel a témakört. Arról beszélgettünk, mit jelent a megbocsátás. Adódtak-e már olyan helyzetek az életükben, amikor ők kértek bocsánatot, és olyanok, amikor ők bocsátottak meg valakinek valamiért. Meséltek az eközben átélt érzéseikről.
Beszélgettünk arról, milyen nehéz, de milyen fontos szerepe van az őszinte bocsánatkérésnek.
Feladatként a megbocsátáshoz kapcsolódó kifejezéseket kellet gyűjteniük, amiből végül egy szófelhőt készítettünk.

Május – testmozgás
Osztályfőnökióra keretén beszélgettünk az egészséges életmód fontosságáról. A tanulók többségében egyesületi szinten sportolnak, így a mindennapi életükhöz hozzátartozik a rendszeres testmozgás. Beszéltek a kiegyensúlyozott táplálkozás fontosságáról, a szervezet számára egészségtelen ételekről, illetve arról, mit tesznek annak érdekében, hogy meg tudják őrizni testi és lelki egészségüket. Említést tettünk a káros szenvedélyekről, illetve azok egészségromboló hatásáról.
Szabadban űzhető mozgásos játékokkal (számháború, tollaslabda, frízbi, lábtengó) töltöttünk egy napot a Körös-tookon.
A gyerekek feladata volt ezen kívül, hogy összeállítsanak egy egészséges ételeket tartalmazó vasárnapi menüt.

Június – fenntartható boldogság
A tanév utolsó napjait közösségépítő programokkal zártuk. A gyerekek meséltek arról, milyen terveik vannak a nyárra. Összegyűjtöttük egyénenként a tanév tapasztalatait, a megfogalmazott célokat. Szeretnénk ezt minden tanévben megtenni, hogy azután 12. év végén lássuk, honnan indultunk, és hová érkezünk.

Képek