Éves beszámoló

- Csoport neve: Kopek4b
- Faddi Gárdonyi Géza Általános Iskola
- Kategória: Alsósok
- Téma: Apró örömök élvezete
- (14 megtekintés)
Tapasztalataim a boldogságórákkal kapcsolatban
Iskolánk 2021 óta büszkén viselheti a „Boldog Iskola” címet, ami azóta is fontos része mindennapi nevelőmunkánknak. A tanulóink többsége nehéz körülmények között él, sokuk érzelmileg labilis, és különösen nagy szükségük van arra, hogy megtanulják felismerni, megérteni és kezelni saját érzéseiket. Két tanulóm félárva, ami még inkább indokolttá tette számomra, hogy olyan eszközöket keressek, amelyek segíthetnek nekik érzelmi stabilitás kialakításában.
A boldogságórák módszerével először kollégáim óráin találkoztam, ahol többször is hospitáltam. Ezek az élmények mély nyomot hagytak bennem. Már akkor láttam, milyen pozitív hatással van a gyerekekre ez a program, és elhatároztam, hogy én is szeretnék részese lenni. Ennek szellemében 2024-ben elvégeztem „A boldogságórák elméletének és módszertanának elsajátítása” tanfolyamot.
A képzés után azonnal bekapcsolódtam a program aktív megvalósításába. A munkafüzetet vettem alapul, és igyekeztem a gyakorlatokat a saját tanítványaim élethelyzetéhez igazítani. A foglalkozásokat pármunkában szervezem, amit a gyerekek nagyon élveznek, mivel segíti őket a kapcsolatteremtésben és az empátia fejlődésében. Különösen kedvelik a relaxációs gyakorlatokat, ezek alatt valódi nyugalmat, biztonságot élnek meg.
Iskolánk második alkalommal csatlakozott a március 20-án megrendezett Boldogság Világnapjához, és ezúttal is igyekeztünk bevonni a falu lakóit is a közös ünneplésbe. Első évben a gyerekekkel színes papírszíveket készítettünk, amelyeket kedves, bátorító üzenetekkel töltöttünk meg, majd ezeket bedobtuk a helyi postaládákba, hogy meglepetést szerezzünk a címzetteknek. Idén szélforgókat alkottunk – ezeken boldog üzenetek és rajzok kaptak helyet –, amelyeket a falu forgalmas pontjaira helyeztünk ki egy „Vigyél haza!” táblával. Az iskolában is különleges programmal készültünk: hálafalat alakítottunk ki, ahol minden szülő elvehetett egy papírszívet, ráírhatta, miért hálás, és ki is tűzhette azt. Ezek az alkalmak nemcsak a gyerekeket, hanem a közösséget is közelebb hozták egymáshoz, és megerősítettek abban, hogy a boldogság tanítása valódi, mély hatással van a környezetünkre.
Csatlakoztunk a Kihívás Napja programhoz is. A boldogságórák során látott fejlődés, a gyermekek őszinte reakciói és megnyílása megerősítettek abban, hogy ez a módszer valóban működik, és kézzelfogható segítséget nyújt számukra a mindennapi nehézségeik feldolgozásában.
A jövőben is szeretném folytatni ezt a munkát, mert hiszem, hogy a boldogság tanulható – és nekünk, pedagógusoknak kötelességünk is segíteni ebben a tanulásban.